Tovább vizsgálja a Kúria az ’56-os megtorló ítéleteket

Több mint harminc egykori eljárás 142 elítéltje esetében állapította meg mostanáig a Kúria, hogy elmarasztalásuk semmis. Az esetek vádlottjai jórészt olyan munkások, diákok, tisztviselők voltak, akik az 1956-os forradalom idején részt vettek az ellenállásban. Holnap újabb három meghurcolt személy ügyében tehet igazságot a bíróság.

Tüntetők kapaszkodnak fel 1956. október 24-én egy zsákmányolt harckocsira. A pesti srácok közül utóbb sokakat perbe fogtak Fotó: Bartal Ferenc Forrás: MTI/Bartal Ferenc

Az 1956-os forradalom évfordulója előtt, október 22-én újabb két hajdani bosszúálló ítélet semmisségéről dönthet a Kúria. Az elmúlt három évben az úgynevezett lex Tóth Ilona rendelkezései alapján a bírói tanácsok – a Legfőbb Ügyészség indítványára – egyébként összesen 31 hajdani bűnperben 142 résztvevő ítéletének a semmisségét mondták ki. Az esetek vádlottjai jórészt olyan munkások, diákok, tisztviselők voltak, akik a forradalom idején részt vettek a megmozdulásokban, a harci cselekményekben, az ellenállásban. A holnapi napra kitűzött tárgyalás két bűnügyében három vádlott szerepel. A Kúria sajtóirodája lapunkat arról tájékoztatta, hogy a büntetőtanács ülése nyilvános lesz.

Tüntetők kapaszkodnak fel 1956. október 24-én egy zsákmányolt harckocsira. A pesti srácok közül utóbb sokakat perbe fogtak
Fotó: MTI/Bartal Ferenc

A Kúria hasonló, rendkívüli eljárásait a már említett negyedik semmisségi törvény, ismertebb nevén a lex Tóth Ilona alapozza meg. A 2000-ben elfogadott jogszabály szerint az 1956-os forradalommal összefüggő megtorló ítéletek meghozataluk időpontjától kezdve semmisek, ha azokat rögtönítélő bíróság vagy népbírósági tanács hirdette ki, esetleg gyorsított eljárást zártak le. Ilyen módon a törvény által vált semmissé, mégpedig 2001-ben magának Tóth Ilonának a halálos ítélete is.

A medikát 1957-ben szervezkedés és gyilkosság vádjával állították bíróság elé, halálos ítéletét 1957 júniusában hajtották végre. A lex Tóth Ilona szabályegyüttese 2016-ban kiegészült, azóta a semmisségről a Kúria ad ki igazolást a legfőbb ügyész és a hozzátartozók kezdeményezésére. A legfőbb bírói fórum az ügyészség indítványa alapján 2016 őszén elsőként Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársai ügyében igazolta az 1958-as népbírósági eljárás semmisségét. Később – a többi között – két ismert eset, a nyíregyházi forradalmárok és a mecseki láthatatlanok ügye került a Kúria elé.

Tóth Ilona a vádlottak padján. Ártatlanul végezték ki
Fotó: MTI/Fényes Tamás

Az azóta is zajló igazolási eljárások – a törvény megfogalmazása szerint – hozzájárulhatnak a forradalom leverése után meghurcolt és ártatlanul kivégzett, elítélt emberek jó hírnevének helyreállításához s a hozzátartozók kegyeleti jogának hangsúlyosabb védelméhez. A semmisségi határozatok visszatérő indoklása szerint az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő jogtipró döntéseket a törvény nem ismeri el ítéletnek, a büntetőjognak ezekben az esetekben nem lett volna keresnivalója. Az eljárásokat el sem kellett volna kezdeni. A hajdani hatósági fellépés nem az igazság felderítésének tekinthető, hiszen az a hatalom bosszúja volt. A semmis ítélet olyan, mintha azt meg sem hozták volna – tartalmazzák a Kúrián kiállított igazolások.