Ugyanannyi a tanár, mint tíz esztendeje

Több mint 380 ezer gyermek tűnt el a közoktatási rendszerből az ezredforduló óta, a pedagógusok száma viszont csak 16 ezer fővel csökkent ez idő alatt, sőt a főállású általános iskolai nevelők 2013 óta évről évre egyre többen vannak – olvasható ki az Oktatási Hivatal adataiból. A statisztikák szerint a felsőoktatásban is kevesebben tanulnak, a képzésekre bekerülők ugyanakkor sikeresebbek.

A közoktatásban a férfi tanárok aránya nem éri el a húsz százalékot Fotó: Havran Zoltán

Noha a közbeszédben és a szakmában is folyamatosan téma a tanárhiány, illetve az emiatt élesedő ellátási problémák, a pedagógusok létszáma viszonylag kiegyenlített. Míg a diákok húsz év alatt húsz százalékkal lettek kevesebben, az őket oktató pedagógusok csak mintegy tizedével, és az utóbbi években már meg is állt a fogyatkozás. 2000-ben még 165 ezer főállású pedagógust tartottak nyilván, a létszámuk 2011-re 150 ezer körülire csökkent, ez a szám viszont kisebb eltérésekkel nagyjából azóta is állandó. Tavaly 151 ezren dolgoztak főállásban pedagógusként a köznevelésben, és ebben nincsenek még benne a részmunkaidős és óraadó tanárok. A 151 ezer főből egyébként 125 ezren nők, vagyis több mint nyolcvanszázalékos a gyengébbik nem aránya, amely a kilencvenes évek óta jellemző a szakmára.

Ami az egyes intézménytípusokat illeti, az óvodákban átlagosan 30-31 ezer nevelő dolgozik, ez a szám viszonylag állandó volt az elmúlt húsz évben. Az általános iskolákban ugyanakkor komolyabb visszaesés látszik: a 2001-ben rögzített kilencvenezer főhöz képest az elmúlt tanévben már csak 76 461-en tanítottak. Az első nyolc osztály tanárai a 90-es évek elején voltak a legtöbben, ám a 2012/13-as tanév mélypontja (72 ezer fő) óta ismét évről évre többen választják ezt a pályát, vélhetően az életpályamodell bevezetésének, és az ezzel járó béremelésnek köszönhetően. Középiskolai szinten nem volt érdemi mozgás a pályán lévő pedagógusok számát illetően, a gimnáziumi és szakgimná­ziumi pedagógusok tavalyi 36 ezres lélekszáma megfelel az elmúlt évek adatainak. A szakközépiskolák és szakiskolák oktatói gárdája hét- és tízezer fő között változott az utóbbi időszakban.

Átnéztük a felsőoktatási statisztikákat is, amelyeket a 2017/18-as tanévig tett közzé a hivatal. A legfrissebb számok szerint az egyetemeken és főiskolákon összesen 247 ezer hallgató tanult, akiket valamivel több, mint 23 ezer oktató tanított tavaly tavasszal. Az oktatók számában nem figyelhető meg jelentősebb kiugrás, az ezredforduló óta szinte minden évben 20-22 ezren tanítottak a felsőoktatásban, ebbe beletartoznak a részmunkaidős és megbízási szerződéssel dolgozó tanárok is.

Érdekes viszont, hogy míg a köznevelésben elsöprő a női tanárok túlsúlya, a felsőoktatásban sokkal kiegyenlítettebb a két nem viszonya, sőt a 59 százalékos arányukkal a férfiak vannak többen.

A hallgatók száma a tanárokénál sokkal jobban hullámzott, húszéves távlatban százezres különbségek is láthatók az egyes tanévek között. A legmagasabb értéket 2005/2006-ban rögzítették, amikor 380 ezernél is többen jártak egyetemre és

főiskolára. Mostanra a létszám 250 ezer alá esett. A fiatalok zöme – csaknem kétszázezren – nappali képzésekre iratkozik be, míg a levelező szakokat átlagosan ötven-hatvanezren, az esti tagozatokat pedig évről évre csak mintegy másfél-kétezren választják. Ha az összes képzéstípust és munkarendet beszámítjuk, akkor az állami támogatással tanulók aránya az utóbbi években 57-58 százalék körül mozgott.

Az intézményi paletta nagyságrendileg ugyanolyan széles: 2000-ben 62 intézmény működött a felsőoktatásban, 2017/18-ban pedig 64. A karok száma viszont ugyanezen időszak alatt 155-ről 187-re bővült. A felsőfokú bizonyítványok legkorábbi, 1934-es rögzítése óta összesen 1,3 millióan szereztek hazánkban felsőoktatási oklevelet. Évente átlagosan ötvenezren diplomáznak, ebből legtöbben (mintegy harmincezren) alapképzésben szereznek végzettséget. Mesterdiplomát tanévenként megközelítőleg 15 ezren, a doktori fokozatot pedig évi 1100-1300 fő szerez.