Semjén Zsolt köszöntőjében kiemelte: a szerződés emberöltőkre, méltányosan, részletekbe menően rendezi mind jogilag, mind anyagilag a Hit Gyülekezete helyzetét, szerepét és társadalmi szerepvállalását.
Hozzátette: a szerződés a méltányosság jegyében rögzíti, hogy a Hit Gyülekezetét társadalmi feladatellátásához az állami és önkormányzati intézményekkel teljesen azonos támogatás illeti meg. Az egyházügyekért is felelős miniszterelnök-helyettes közölte: a világban kétféle egyházmodell létezik. Az egyik az államegyházi modell, ahol nincs elválasztva az egyházi világ az államitól – mondta, példaként említve az iszlám világot. A másik a szekuláris modell, amely szélsőségesen elválasztja egymástól az államot és az egyházat – jelentette ki.
– A magyar modell nem egyszerűen a kettő között van, hanem külön minőséget jelent, és az állam és az egyház együttműködésére épül – hangoztatta Semjén Zsolt. Kifejtette: e modell lényege, hogy az állam maximálisan tiszteletben tartja az egyház szabadságát, hiszen a világi állam nem illetékes szakrális, teológiai kérdések eldöntésében. Ugyanakkor – elsősorban a közfeladatok ellátásához – az állam jogilag védi és anyagilag támogatja az egyházi intézmények működését – tette hozzá. Erre azért van szükség, hogy érvényesüljön az állampolgári jogegyenlőség, és az, aki egyházi intézményt vesz igénybe – legyen az óvoda, iskola szociális vagy egészségügyi ellátás –, fillérre ugyanazt a támogatást kapja meg, mint az, aki önkormányzati vagy állami intézményeket – tette hozzá Semjén Zsolt.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Németh Sándor hangsúlyozta: a Hit Gyülekezete továbbra is önfenntartó egyház kíván maradni, lelkészeik javadalmazásához, börtön-, kórház- és tábori lelkészi szolgálatukhoz nem kérnek állami támogatást. Ugyanakkor a megállapodás jogi és politikai garanciát nyújt az egyház intézményrendszerének működéséhez – mondta. Felidézte: a Hit Gyülekezete egy katolikus karizmatikus imacsoportból alakult a hetvenes években.
A csoport rövid időn belül konfliktusba került az államhatalommal, ezért föld alatti szervezetként működött. Először nem akartak egyházzá válni, konfliktusok sora vezetett oda, hogy engedélyezési kérelmet nyújtottak be, és végül 1989-ben a Hit Gyülekezetét az akkori kormány elismerte egyháznak – mondta. Németh Sándor közölte: az elmúlt években sokat javult a Hit Gyülekezete társadalmi elfogadottsága, a közösség tagjainak érvényesülése előtt már nem állnak mesterséges akadályok, mint a korábbi évtizedekben, és köszönetet mondott Semjén Zsoltnak, amiért aktív szerepet vállalt az egyház megítélésének javításában.
Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint az új szerződés tartalmazza, hogy az egyház önként vállalt feladata bölcsődei, köznevelési, felsőoktatási és szakképzési intézmények alapítása, fenntartása és működtetése, a családi értékek fenntartása, továbbá a nem az egyház által fenntartott köznevelési intézményekben is az iskolai hitoktatás.
A tartalmi összefoglaló szerint az egyház az általa fenntartott, működtetett köznevelési, felsőoktatási, szociális, gyermekjóléti, kulturális intézményeinek működéséhez és más, a közösséget szolgáló tevékenységéhez a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatásra jogosult, és hasonló fejlesztési feltételek illetik meg.
