Egy tárgy, egy történet: asztali lámpa Bodrogi Katától

Meggyőződésem szerint a művészet és annak megélése szorosan hozzátartozik életünkhöz. A művészetben megtalálhatjuk önmagunkat, örömeinket, bánatainkat, sőt sokkal többet annál. Mindenkinek, aki lakást rendez be, azt a tanácsot adom, hogy néhány igazán hozzá illő képző vagy iparművészeti darabbal tegye egyedivé és igazán sokatmondóvá az életterét. Akik ezt megfogadták, később mindig jó szívvel és örömmel emlékeztek vissza a mondanivalómra, hozzátéve, hogy azóta is imádják a saját képükre formált otthont.

Különleges alak, imponáló külső Fotó: Madarász Magdolna

Ma egy olyan tárgyról és annak alkotójáról írok, akinek az alkotására már jó régen várok. Immár minimum egy évtizede történhetett, amikor betévedtem az általam egyik legnagyobbra becsült galériába, a Bardoni Interieurbe az egyik Műtárgyak Éjszakáján. Éppen egy fiatal művésznő porcelán kiállítása zajlott. Nem nagyon tudom szavakba foglalni, amit a műalkotásainak hatására éreztem. A kézzel készült porcelán lámpák és világító formációk elképzelhetetlenül varázslatos hangulatot teremtettek. Minden munkájában a tűz, a lélek és a test egységét éreztem. Megtapintva az érdekes, minden alkotáson kissé eltérő struktúrát, összesűrűsödött bennem a baba bőrének bársonyossága, a nagymamám sprőd, ráncos kezének érintése, minden, amin a testünk keresztül megy egy teljes életen keresztül. A lehelet vékony porcelán anyag olyan bámulatos sejtelmességgel adta át magát a fénynek, olyan hihetetlenül gyengéden engedte keresztül magán a ragyogást, ami azonnal megigézett.

A művésznő, Bodrogi Kata, 1974-ben született Budapesten és egész fiatal korát a kortárs balett, azaz a mozgás művészete foglalta le. A Budapest Kortárstánc Főiskolán végzett, balett táncosként, ezután a Budapest Balett táncosa lett, majd a Vígszínházhoz szerződött.

Munkában a lámpa Fotó: Madarász Magdolna

Bár rendkívül tehetséges táncos volt, hátsérülése miatt 1995-ben felhagyott a táncolással, s később Londonba költözött. Itt ismerkedett meg a képzőművészettel és a porcelánnal. 2002 és 2006 között a London Metropolitan University Képzőművészeti és Alkalmazott Művészeti szakán tanult és szerzett diplomát. Diplomamunkájával beválasztották a legjobbak közé, a New Designers Collectionbe és a Bond Streeten állíthatta ki alkotásait. Ekkor fejlesztette ki a rá jellemző finom, áttetsző, kézzel és koronggal egyaránt megmunkálható porcelán alapanyagot, mellyel saját bevallása szerint a matéria határait feszegeti. Hazatérése után Kecskeméten mesterkurzusokon vett részt, többször állított ki Budapesten, Angliában és Németországban.

A teljes cikket ITT érheti el.

Kiemelt kép: Madarász Magdolna