Egerben a szőlők sokszínűségének köszönhetően a házasítások készítése régi hagyományokra tekint vissza. A borvidéken nincs egy kiemelt fehérszőlőfajta, ami önmagában, területileg és mennyiségileg is meghatározó lenne, viszont az ültetvények közel 45 százalékán fehér fajtákat művelnek. Ebből adódott a felvetés, hogy a legemblematikusabb boruk, az egri bikavér mintájára egy házasított egri fehérbort kellene a pincészeteknek készíteni, méghozzá közös márkanév alatt – olvasható a mindmegette.hu cikkében. Az – addig főként vörösborairól ismert – Egri borvidékről így tehát 2011-ben kóstolhatták a borkedvelők az egri csillagok első évjáratait. A kezdetekkor tíz pincészet csatlakozott, majd az egymást követő években ez a szám fokozatosan nőtt, és ma már legalább 25 birtok egri csillag borai közül válogathatnak a fogyasztók.
Az egri csillag minimum négyféle szőlőfajtából álló házasítás,
amelynek legalább a felét Kárpát-medencei fajták teszik ki. Három kategóriát különböztethetünk meg: a classicus, a superior és a grand superior, mind száraz borok. A classicus általában friss, üde, intenzív gyümölcs- és virágaromákat lehet érezni benne. A superior már egy koncentráltabb, hordós érlelést kapó tétel, a grand superior pedig attól lesz igazán izgalmas, hogy minden belekerült szőlő egy dűlőről származik.
– Eltelt egy évtized, és ezalatt megismerték a bort, ami a magyar közösségi bormárkák közül az egyik legsikeresebb lett. A következő időszak kihívása a csillag stílusának csiszolása, egységesítése lesz
– mondja Gál Tibor borász.
– Meg kell néznünk, hogy melyik palackok a legsikeresebbek, és az min múlik. Az aromatikán, a szerkezeten vagy a kommunikáción, és ahhoz kell igazítani a többit.
Évi egymillió palackig jutott az eltelt tíz év alatt az egri csillag, amiből így meghatározó szegmens vált a borpiacon. A mennyiség és a három kategória miatt széles körű a vásárlói rétege, egyaránt megtalálhatók a nagyáruházak polcain, a prémium borfogyasztók pedig a borbárok, vezető éttermek itallapjain is találkozhatnak velük.
