A palacsinta elődje valószínűleg az egyik legrégebben elkészített gabonás fogás lehetett. Régészeti leletek bizonyítják, hogy ezelőtt 30 ezer évvel a kövekkel megőrölt lisztet vízzel összekeverték, és forró kövön vékony lepényt sütöttek belőle. A fogás végigkísérte a történelmi korokat, az ókori görögök és rómaiak lakomáikon mézzel édesítve ették, a legionáriusok pedig hússal tették táplálóbbá.
A Kárpát-medencébe valószínűleg a római légiók hozták el ezt a tésztát, amelynek első magyar nyelvű receptje 1439-ben jelent meg. A 16. század végén keletkezett az erdélyi fejedelmi udvari főszakácsának szakácskönyvében olvasható recept, amely már tojást is tartalmazott, és az eszerint elkészített tésztát forró zsírban sütötték ki. Magyarországon a vékony tésztájú változat terjedt el, más országokban azonban kisebb, nagyobb, vékonyabb és vastagabb palacsintákat készítenek.
Az amerikai palacsinta tésztája sütőport is tartalmaz, a tésztából általában vastagabb, de kisebb palacsintákat sütnek, és juharsziruppal, baconnel vagy tejszínhabbal eszik. A franciás óriáspalacsinta sokféle töltelékkel a világ egyik kedvence lett, ahogy a flambírozott változat is. A palacsintatészta egyik legismertebb változata a belga waffel, amely különleges sütőben készülő vastag tésztájú lepény, édes feltétekkel.
A magyar palacsinták hagyományos tölteléke a túró, a lekvár, a kakaópor és a fahéj. A tészta nedvességtartalmát a tojás mellett általában a tej és a szódavíz adja, az előzőtől ízt és testességet, a másodiktól könynyű, levegős állagot kapnak a palacsinták. A legismertebb hazai változatok a Gundelpalacsinta, a Hortobágyi húsos palacsinta és a tortaként felszolgált, lekvárral, dióval megtöltött csúsztatott palacsinta.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
Így lett Mária Terézia kedvence a Grassalkovich-palacsinta
A gödöllői kastélyt építő Grassalkovich családról elnevezett palacsinta állítólag Mária Terézia egyik kedvence volt. De valóban igaz ez a történet? A Mindmegette cikkéből kiderül.
Grassalkovich Antal báró, majd később gróf a 18. században élt, szerény hivatalnokból vált ügyésszé, majd végül királyi személynökké. Mária Terézia belső, bizalmi köreihez tartozott, a grófi rangot is tőle kapta. Élete során nagy földterületeket szerzett, és megyei főispánként sokat tett Arad és Nógrád megyék fejlesztéséért is.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ismertették a tapasztalatokat.
Csak minden nyolcadik áldozat fordul a hatóságokhoz.
Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselője már a hét közepén elismerte, hogy valóban így beszél velük a pártvezető.
Málta biztosítani tudta, hogy az EBESZ az utóbbi hónapokban is a kelet-nyugati párbeszéd platformjaként funkcionálhasson.
Pénteken indul az ingyenes kortárs művészeti rendezvénysorozat.
A szakemberek keresik az okát.
Dobpergés.
Több pénz, kevesebb papírmunka.
Az elemzők szerint a gyors építkezés arra utal, hogy a gyártás jelentősen felgyorsulhat.
Ilyet sem látott még.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
