A Nagykar Kft. szárítótelepén járt a Dunaújvárosi Hírportál, amely szervesen egybeépült a vetőmagüzemmel. Az igazán érdekes tevékenység titkaiba Fülöp Lajos, a szárítóüzem létesítmény vezetője bemutatta az üzemet a napilapnak.
A Nagykar Kft. szárítótelepén járt a Dunaújvárosi Hírportál, amely szervesen egybeépült a vetőmagüzemmel. Az igazán érdekes tevékenység titkaiba Fülöp Lajos, a szárítóüzem létesítmény vezetője bemutatta az üzemet a napilapnak.
– Mit gyártanak szárítóüzem területén?
– A megfelelő izolációval, főképp kalászosgabona-vetőmagot termeltettünk. A bejövő termést megtisztítjuk, méret és fajsúly szerint osztályozzuk. Fajtakeverés nélkül, nagy tisztaságú 99,99 százalékos magot hozunk belőle létre. Ezt utána csávázzuk, kívánság szerint különböző méretekben zsákban, vagy „big bag”-ben egalizáljuk. Mellette hatósági bizonyítvánnyal is ellátjuk, ami tartalmazza a fajsúlyát, a csíra százalékát. Erre azért van szükség, hogy a gazdálkodó tudja, hogy egy hektárra mennyit kell vetnie belőle. Azokkal a nagy vetőmagtermeltetőkkel állunk szerződésben, amelyek ezen a területen Európában is vezetőnek mondhatók. A földrajzi közelségük miatt főleg a martonvásári fajtákkal foglalkozunk. A mennyisége több ezer tonna évenként.
– A felelős munka már a mezőgazdasági területeken kezdődik?
– Pontosan! Az időjárási viszonyoktól függetlenül nem véletlenül látni akár a borsóföldön, vagy a búzatáblában sétálni azt a sok szorgalmas asszonyt, akik ott „idegenelnek”. Az azt jelenti, hogy a törzsnövények közül kimagasló, vagy azoktól eltérő töveket kézzel kihúzkodják, és zsákokba gyűjtik, hogy véletlenül se porozódjon be a homogén vetőmagállomány a nem kívánt fajtákkal. Erre a mai komputeres világban sincs más módszer, mindenütt a világon ugyanígy csinálják!
– Korán kezdődik a szárítóüzem éves menetrendje?
– Egy rövid felkészülési időnk van az év elejétől májusig. Kedvező időjárás estén ennek a végén már indulhatunk a borsóval. Szinte a teljes fajtaválasztékát termeljük, és abból állítjuk elő a vetőmagot. Amit az üzletekben egy-két kilós zacskókban lehet megvásárolni, azt mi tonnás kiszerelésekben adjuk tovább a forgalmazóknak. Utána főképp a gabonafélék, a búza, árpa és nagy ritkán a tritikálé következik. Rozst már csak kis mennyiségben termelünk és nem minden évben. Utána egy nagyon rövid ideig a repcét és a napraforgót fogadjuk. Az előző években rengeteg mustárt, facéliát (a mézontó füvet), valamint olajlent, sáfrányos szeklicét, ánizst, paprikát és más nagyon érdekes terményt is. Tehát nagyon sokféle növény feldolgozására alkalmas a mi gépsorunk.
– A finálét a kukorica beérkezése hozza…
– Mivel ezt nem vetőmagnak termesztették, egyenesen a szárítóba kerül, hogy a magasabb víztartalmát 12 százalékosra csökkentve, a raktározhatóság állapotába kerüljön a termés. Ilyenkor a kisebb esők sem állítanak le bennünket, hiszen az a csapadék, csak egy felületi nedvességet okoz, amitől könnyen megszabadíthatjuk a kukoricát. A mag víztartalma a fontos, azt kell a szükséges szintre beállítani. Volt olyan év is, amikor már a hó alól kellett betakarítani, de az idei időjárás ebből a szempontból kedvező volt, novemberben lezárulhatott ez a munka is.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Kutatások indultak a biobúza különböző fajtáinak tesztelésére
Új vizsgálatok indulnak az ökobúzafajták tesztelésére az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) irányításával.
A hiánypótló kutatásban a szakemberek ökológiai gazdálkodási körülmények között, szántóföldi kisparcellás kísérletekben tesztelik a biotermesztés számára ígéretes hazai és nemzetközi biobúzafajtákat – közölte az ÖMKi.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.