Egyedülálló őstörténeti felfedezés egy Balaton-felvidéki településen

Kovácsné Kasza Katalin, a Laczkó Dezső Múzeum régész szakértője nemrég helytörténeti előadást tartott a világhírű nevezetességről, a Balaton-felvidéki lovas őskori festékbányájáról.

– 1951-ben a 73-as főút építése során megnyitották a Balaton-felvidéki Lovas területén található Mackói murvabányát. A dolomit bányászása során furcsa, nagyobb méretű állatcsontok kerültek elő, melyeket a munkát irányító erdész félrerakatott, majd később beszállították azokat az akkori Bakony Múzeumba, a mostani Laczkó Dezső Múzeumba. Itt Mészáros Gyula foglalkozott a leletanyaggal, később Vértes László is bekapcsolódott a kutatásba, majd ezt a munkát folytatta Dobosi Viola

– mesélte Kovácsné Kasza Katalin régésztechnikus, aki ebben a témában írta a szakdolgozatát.

Kovácsné Kasza Katalin a lovasi faluház pincéjében, ahol bemutatják a leletanyag kis töredékét
Fotó: Szendi Péter / VEOL.HU

Régészeti szempontból ez az időszak az úgynevezett felső paleolitikum vége. Ember elődeink jellemzően már rendelkeztek hatékonyabb vadászfegyverrel, így megjelent a felesleg. A régészeti leletek tanúsága szerint az eszközök is kidolgozottabbak voltak. Kaparók, pengék, a halászáshoz szükséges eszközök segítették a mindennapi életet. Elődeink szorosan együtt éltek a természettel, „varázslással” tették hatékonyabbá vadászfegyvereiket. Azt is tudjuk, hogy a Neander-völgyi ősember már eltemette a halottait, és a temetkezések alkalmával piros porfestéket használtak a szertartáshoz, amit a feltárások során megtaláltak a régészek.

– Úgy is fogalmazhatunk, hogy maga a bányászás a piros porfesték miatt kezdődött. Az akkor élt embernek nagyon fontos volt mindez. Régészeti feltárások során megfigyelték, hogy az emberi váz kivétel nélkül be volt szórva piros festékkel. Ezt ma úgy magyarázzuk, hogy az akkor élt ember összekötötte az életet a vérrel.

A vérnek ugyebár piros színe van. A halott embert beszórták a piros porfestékkel, tehát élettel ruházták fel, ami a temetkezések fontos rituális eleme volt. Használták a vadászfegyverek hatékonnyá tételéhez is, hiszen ebben az időszakban még az ember halászott, vadászott, gyűjtögetett, fontos volt, hogy a vadászat sikeres legyen. Használhatták maszkok festésére, arcfestésre, vagy egyszerűen vízzel összekeverve testüket védték a rovarok ellen, de gyógyítás céljára szintén alkalmazták: kis golyót gyúrtak belőle, és megették – mutatott rá a szakember.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Megdöbbentő, milyen állat földi maradványai kerülnek kalapács alá

Egy 37 millió évvel ezelőtt, a mai Egyesült Államok északi részén élt kardfogú macska csaknem teljes csontvázát árverezik el jövő héten Genfben – közölte a licitet bonyolító Piguet aukciós ház, amelynek becslései szerint a különleges lelet 60-80 ezer svájci frankért (19,6-26,2 millió forint) cserélhet gazdát.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.