Szívvel-lélekkel horgolja figuráit a kilencvenéves egyházasgergei néni

Varrógépet formázó tortával köszöntötte a családja kilencvenedik születésnapján Gordos Istvánnét. A marcipánból formázott tűpárna megmaradt emlékbe. A mindig vidám és mosolygós nyugdíjas minden szabadidejét a varrás és más kézimunkázás teszi ki. Azonban a kertet is gondozza, zöldséget termel és virágot is nevel, szinte sosem pihen Irénke néni.

A húsvéti ünnepeket megelőzően természetesen különleges tojásdíszek kerülnek ki Gordos Istvánné keze alól. A filcből kivágott formákat vattával tömi ki, majd hímzett virágformákat, gyöngydíszeket varr rá.

– A család minden tagjának készítek ilyen ajándékot, a locsolóknak is jut majd, de még a helyi kisbolt eladói is kapnak belőle, hiszen felköszöntöttek a születésnapomon – meséli Irénke néni, aki azt is hozzáteszi: – Szeretek ezzel foglalkozni, lefoglalja a szabadidőmet. Ha nem csinálnám, talán már nem is élnék.

Mint mondja, soha sem tanult varrni, az édesanyjától leste el a fortélyokat, aki régen mindent saját kezűleg készített a családnak. Irénke néni is bármit elvállal, amivel a szerettei megbízzák: sapkát és kalapot ugyanúgy megjavít, mint az egyszerűbb darabokat.

– A legbonyolultabb feladatoktól sem riadok vissza, mindent megpróbálok megvalósítani. Még semmit sem utasítottam vissza, amit rám bíztak, úgy vagyok vele, hogy belefogok és mindig sikerül jól megvarrni a ruhadarabokat – közölte a mindig mosolygós Gordos Istvánné, aki arról is beszámolt: – Amikor még a fiam gyerek volt, magam készítettem a nadrágjait, és a pulóvereket is én kötöttem. Sőt, amikor már felnőtt, a bő szárú nadrágokat is megalkottam, bár a szabás feladta a leckét, mégis mindig megoldottam, amit kértek tőlem.

Családtagjai különböző magazinokkal halmozzák el, amiből ötleteket merít. Így készült el a horgolt teásbögre, a különböző mesefigurák és a földön lévő szőnyeg is. Mindig újabb és újabb feladatokat tűz maga elé, és minden alkotásból annyi készül, hogy jut belőle mindenkinek a családban. Alapanyag van bőven, ugyanis korábban bármerre jártak, fonallal és különböző anyagokkal tértek haza.

Készül az újabb szépséges dísztárgy
Fotó: G. E. / NMH

– Ezer évig is élhetnék, annyi hozzávaló van a háznál a kézműveskedéshez – fogalmaz Irénke néni, hozzátéve: – Mindenkinek kézzel készült ajándékot adok a különféle alkalmakra, és minden ünnepre az ahhoz illő figurákkal készülök. Szerencsére még szemüveg sem kell, amióta megműtötték a szememet, jól látok. Egy-egy darabot akkor horgolok, amikor időm engedi, de a legbonyolultabb alkotás is gyorsan elkészül. Régebben, amikor kicsik voltak az unokáim, a farsangra is én varrtam a jelmezeket. Egy ilyen alkalomra repülőt állítottam össze a fiamnak, talán az volt az egyik legbonyolultabb, amit készítettem. Máig őrzöm valahol.

Irénke néni a kézimunkázást csak kikapcsolódásként végzi. Amint az idő engedi, a kertet gondozza, mint mondja: föld van, amíg tudom, csinálom. Így saját magának termelte meg még minden évben a zöldséget, a répát, a paradicsomot és a krumplit is. A ház előtt pedig virágokat nevel, már bújnak ki a tavaszi hagymás növények, lesz tulipán, jácint és sokféle illatos szépség.

A teljes, eredeti cikk IDE kattintva érhető el.