Kezdetben úgy tervezték, hogy a közel egy hektáros pécs-nagyárpádi teleknek csak kisebb részét vonják művelés alá. Aztán annyira megszerették a természetben töltött időt, hogy egyre nagyobb és nagyobb területet gondoznak, tesznek széppé. A történész Gönczi Andrea és párja, Székely László költő 2010-ben alapították a Szérűskerti Arborétumot a dombos fekvésű portán, azóta szépül tájkertjük.
A pécs-nagyárpádi park most mutatja legszebb arcát
Csodás panorámában, s még annál is szebb növényekben gyönyörködhettünk tegnap a pécs-nagyárpádi Szérűskerti Arborétumban.

Mi is ellátogattunk hozzájuk és körbejártuk a parkot. Pont jókor érkeztünk, június végéig nyílnak a rózsák tömegesen, az arborétum ekkor mutatja egyik legszebb arcát. A növények között Gönczi Andreát a kezdetekről is kérdeztük, mint mondta, amikor megvásárolták, a telek teljesen elhanyagolt volt.
– Az első szerszámunk, amit vásároltunk, egy sarló volt, és szépen lassan tisztítottuk meg a csalánnal és vadszilvafákkal benőtt területet. Ahogy hatoltunk előre, úgy bukkantunk rejtett értékekre. Előkerült egy pince, majd egy gyönyörű, téglával kirakott kút, és olyan köveket is találtunk, melyekből szobrok készültek – fogalmazott a hölgy.

Fotó: BAMA.HU – MEDIAWORKS
A munkát megosztják, többségében a háziasszony gondozza a növényeket, minden épített elem – faház, járda, kerítésoszlop, fatároló, filagória – pedig párja ügyességét dicséri. S az sem mellékes, hogy a fűnyírás is férfi munka, mely öt napig tart. A telken vegyesen nőnek a gyümölcsfák, a dísznövények, az örökzöldek, beültettek többek között 150 tő rózsát, 25 bokor peóniát, 125 bokor levendulát és 16 féle csemegeszőlőt, szamóca- és málnaféléket, valamint zöldségféléket is.

Fotó: BAMA.HU – MEDIAWORKS
A meredek domboldalon összesen tíz, különböző pihenőhelyet alakítottak ki, ezek között öntöttvas padokat, rózsalugast. Itt megpihenve csodálatos panoráma nyílik a Mecsek teljes vonulatára. A kőpad különlegessége pedig, hogy a többi pihenőhellyel ellentétben erről szemlélve mintegy alulnézetből láthatjuk a kertet.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.













