Frizurát vágott a divathoz az aranygyűrűs kaposvári fodrász

Móga Lászlóné kaposvári női fodrász 40 éves kisipari munkáját aranygyűrűvel ismerte el az Ipartestületek Országos Szövetsége.

null

– Na, még egy pillanat türelmet kérek és felkelhetsz – mondta mosolyogva Móga Lászlóné egyik törzsvendégének. – A szívemhez nőtt a Béke utcai műhely, 1980 óta dolgozom itt, s rengeteg környékbeli embert ismerek.

A hetvennégy éves Móga Lászlóné édesapja is fodrász volt, s a kétéves ipari iskolát 1964-ben fejezte be. Sokat tanult egykori tanárától, Pásztori Sándortól, alapot, biztos tudást adott ez neki. A Kaposvári Szolgáltatóipari-Szövetkezetben 1964-től dolgozott, ahol a fodrászokon kívül fényképeszeket is alkalmaztak. Kezdetben nagyjából 800 forintot keresett havonta, s a vendégek akkoriban két-három forint borravalóval díjazták a trendi frizurát. Vágás, dauer, hajfestés – Móga Lászlóné a napi feladatokon kívül folyamatosan gyarapította ismereteit.

A frizura divatok egymást váltották, de Móga Lászlóné változatlan lelkesedéssel dolgozott
Fotó: Lang Róbert/sonline.hu

– A 60-as évek második felében hihetetlen divatos volt a rövid haj, később a csavart konty aratott sikert a hölgyeknél – jegyezte meg. – S ahogy a trend változott, kollégáimmal úgy próbáltunk lépést tartani a fejlődéssel. S aligha kell bizonygatni, hogy akkor jóval körülményesebben tanulmányozhattuk az aktuális divatot, de a bemutatókon, szakrendezvényeken ellestük az új fogásokat. Ennek hasznát vettük a hajfestésnél is, az alapanyagok, a stílusok időről időre változtak.

A 70-es évek derekán roppant felkapott volt a szőke, a bronzvörös hajszín, a vendégek egymásnak adták a kilincset a fodrászatban. Olykor előfordult, hogy meglepő színárnyalati kéréssel állt elő a vendég, de sikerült megoldani.

Móga Lászlóné 1981 óta tagja az Iposznak, s az elmúlt évtizedek során sok ezer hölgynek készített divatos frizurát. A leghajtósabb időszakként a 80-as évekre emlékezett vissza. Mint mesélte, az egyik szilveszterkor annyian jelentkeztek be hozzá, hogy a mulatságba készülő lányok, asszonyok hajnaltól késő estig megállás nélkül érkeztek a fodrászatba. A rendszerváltás után is bővült a vendégkör, s örömmel nyugtázta: ennyi idő elteltével is szereti a szakmáját.

– Még most is hetente háromszor járok a műhelybe – mondta. – S amíg az erőm és egészségem engedi, addig biztosan dolgozom.

A teljes cikk IDE kattintva olvasható el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.