Ütőt ragadtak a lányok is a szennai skanzenben, hogy megmutassák: nem csak fiúk jók a métában. Az árnyas fák alatt óriási buborékok születtek, a buborékfújót is maguk készítették fából és madzagból. A fűben csattogtak az ostorok, a levegőben surrogtak a nyílvesszők. – Az ostor végét magunk fontunk madzagból, ennek van hangja, és a markolatnál jó erősen meg kell fogni. Néha megcsapom a lábam, de nem szabad félni ettől – magyarázta a kaposvári Mikó-Tóth Márton. A fiatal fiún látszik: nagyon jól érzi magát a táborban, élvezte a túrázást is, valamint a papírmerítést és a batikolást is.
A lovagkirály korába kalauzolták a fiatalokat a szennai skanzenben
Vívtak, íjaztak, ostort csattogtattak és botoztak a gyerekek a szennai skanzenben, őseink korába tehettek időutazást a résztvevők.

Tabi Zsigmond Szigetvár mellől, egy tanyáról érkezett a táborba. – Péntekig vagyunk itt, és a legjobban az íjászkodást élvezem. A métaversenyt is várom, mert jól megy a dobás és ütés – mondta a baranyai fiatal.

Fotó: Sonline.hu
Elmondta, hogy odahaza már íjászkodott és sok népdalt is megismert édesanyja révén. – Azt tanultam otthon, és itt is ezt erősítik meg bennem, hogy nagyon fontosak a hagyományaink. Tudnunk kell, hogy honnan jöttünk és hova tartunk – mondta Tabi Zsigmond.
A legnagyobb asztalnál bőrszíjakból ékszereket fontak. A szervezők fonás közben elmondták: első alkalommal szerveztek Szennában barantatábort. – Korábban Solymáron táboroztunk, idén először új helyszínt kerestünk. Szenna minden szempontból tökéletes, és első alkalommal 23 nyolc és tizennégy év közötti gyermeket táboroztatunk – mondta Gáspár Bars szervező. Hozzátette: Szent László lovagkirály korát idézték meg.
– A baranta, a korabeli harcművészet megismerése és a kézműves-foglalkozások mellett megismerkedünk a környékkel, a skanzen történetével is és a személyiségfejlesztés is fontos eleme a táborozásnak – emelte ki a szervező.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.













