Közéjük tartozik Tarr Ernő nyugállományú ezredes, aki éveken keresztül a Nagykanizsai Honvéd Egyesület, illetve jogelődje, a Fegyveres Erők és Testületek Nyugállományúak Klubjának vezetésében tevékenykedett. Az egyesületnek 2013-tól 2019-ig az elnöke is volt, a katona a posztról megromlott egészségügyi állapota miatt kényszerült lemondani – derül ki a cikkből.
Újra a sereget választaná a nagykanizsai katona
Tarr Ernő nyugállományú ezredes éveken keresztül a Nagykanizsai Honvéd Egyesület vezetésében dolgozott.

– 1943-ban születtem Zalaapátiban, hároméves voltam, amikor Nagykanizsára költöztünk – bocsátotta előre Tarr Ernő. – S habár az élet a katonai szolgálatból fakadóan elszakított a dél-zalai várostól, mindig kanizsai maradtam, nagyon szeretem Nagykanizsát. Itt jártam általános iskolába, itt érettségiztem, s majd csak akkor kellett elmennem innét, amikor felvettek a tiszti iskola páncélos parancsnoki szakára. A tiszti iskolai tanulmányokkal párhuzamosan a Szegedi Tanárképző Főiskolán is tanulhattunk. Ezzel a hadsereg lehetővé tette, hogy polgári szakképesítést is kapjunk. 1965 szeptemberében avattak tisztté hadnagyi rendfokozatban.

S hogy miért választotta ezt a hivatást a katona Tarr Ernő, vagy ahogy sokan hívják a városban, Ernő bácsi? Édesapja nyomdokain járt, igaz, ő rendőr volt, de a fegyveres testületek iránti vonzalom innét ered.
– Csak azért nem lettem rendőr, mert ehhez előbb le kellett volna tölteni a sorkatonai szolgálatot, majd csak ezután nyerhettem volna felvételt a rendőrtiszti főiskolára – árulta el. – A hadseregben viszont a képzési időbe beszámították a sorkatonai szolgálatot is, mely egy év volt, és további három év tanulás után tisztté avattak. Első szolgálati helyem Nagyatád, a harckocsiezred volt. 1967-ben áthelyeztek Nagykanizsára, a 4730-as számú alakulathoz, a Dózsa, későbbi nevén Thúry György laktanyába. 1973 és 1976 között tanulmányokat folytattam a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián. Ennek elvégzése után magasabb képesítésű összfegyvernemi tisztnek nyilvánítottak. Pályafutásom során szolgáltam Kaposváron is. 1986-ban léptem elő alezredessé. 1992-es nyugdíjba vonulásomig számos parancsnoki és honvédelmi miniszteri elismerést és kitüntetést kaptam. 2012-ben a honvédelmi miniszter a nyugdíjas katonák és családtagjaik körében huzamosabb ideig végzett munkám elismeréseképpen előléptetett ezredessé.
Tarr Ernő 2019-ben egészségügyi problémái miatt kénytelen volt lemondani az elnöki teendőkről – ennek ellenére, ha igényt tartanak rá, szeretne időnként az egyesületben részt vállalni a közösségi munkából és segíteni az utódait.
Az ezredes örömmel tekint a honvédségben az elmúlt években végbement modernizálódási programokra.
– Nem mondanám, hogy a régi eszközeink rosszak lettek volna, de tudomásul kell venni, hogy az idő eljárt felettük, egyre modernebb fegyverek kerültek a hadseregek használatába, s ezt a fejlődést követni kell – szögezte le. – Örülök annak, hogy most ezek a fejlesztések megvalósulnak, és hamarosan európai mércével mérve is modern, ütőképes hadserege lesz az országnak. Jó volna most fiatalnak lenni – ha tehetném, újra a hadsereget választanám.
Az eredeti cikk az elhivatott katona munkásságáról IDE kattintva érhető el.













