Az osztrák Greenpeace az elmúlt hónapokban több burgenlandi, stájerországi és magyarországi helyszínen is magas azbesztértékekről számolt be, amelyeket a szerpentinit kőzúzalékkal borított utaknál mértek. A szervezet szerint egyes minták 20-50 százalék közötti azbeszttartalmat mutattak ki, és olyan helyeken is találtak problémás anyagot, mint utak, parkolók vagy gördeszkaparkok – írja a Zala vármegyei hírportál, a zaol.hu.
Fotó: Pezzetta Umberto / Forrás: Zalai Hírlap
Nem minden zöld kő „zöld”, a szerpentinit például veszélyes
A zaol.hu által megkérdezett keszthelyi bányamérnök szerint sok félreértés kering jelenleg a különböző kőzetek körül. „Az Ausztriából származó szerpentinit egy teljesen más kőzet, mint a nálunk fellelhető kőzetek. A hazai bányákban lévő dolomit egy üledékes, meszes kőzetféle, hasonló a mészkőhöz. De ebben semmiféle veszély nincs, és nem is lehet” – mondta egy neve elhallgatását kérő zalai bányamérnök.
A szakember szerint a zalai dolomit és a szerpentinit teljesen eltérő körülmények között alakult ki.
„A dolomit sekélytengeri eredetű, kis nyomáson kialakult kőzet. A szerpentinitnél viszont nagy hő és nagy nyomás kell a kialakuláshoz, ott jöhetnek létre szálas szerkezetű kristályok” – magyarázta.
Az elmúlt hetekben Vas és Zala vármegyében is vizsgálatok indultak az osztrák eredetű, szerpentinit nevű kőzet miatt, amely bizonyos esetekben természetes azbeszttartalmú ásványokat is tartalmazhat. Szombathelyen közegészségügyi intézkedésekre is szükség volt, Zalaegerszegen pedig egy parkolót zártak le elővigyázatosságból. A hatóságok több út, parkoló és murvás felület érintettségét is vizsgálják.
Az azbeszt természetes kristályszerkezet
A bányamérnök szerint sokan tévesen azt gondolják, hogy az azbeszt valamilyen külső szennyezésként kerül a kőzetbe.
Az azbeszt nem úgy került bele, hogy beledaráltak valamit, például valahonnan eltávolított palatető darabokat... Ez egy teljesen természetes kristályszerkezet.
Hozzátette: az ilyen rostos szerkezet bizonyos vulkanikus eredetű kőzetekben jelenhet meg.
A színe is árulkodó lehet
A szakember szerint a két kőzet külsőre is jól elkülöníthető. „A szerpentinit sötét, zöldes árnyalatú. A jó minőségű dolomit viszont szinte hófehér” – mondta. A bányamérnök szerint Zala vámegyében és környékén jellemzően dolomit- és kavicsbányák működnek, az osztrák eredetű szerpentinit csak elenyésző mennyiségben jelenhetett meg, kifejezetten kereskedelmi úton.
Az azbeszt felhasználása több ezer éves múltra nyúlik vissza: az ókori egyiptomiak például azbeszttartalmú textíliákat is használtak, később pedig rendkívüli hő- és tűzállósága miatt vált népszerűvé. A XX. században széles körben alkalmazták az építőiparban, szigetelőanyagként és különféle járműalkatrészek gyártásánál is. Később azonban kiderült, hogy a belélegezhető azbesztrostok súlyos egészségügyi kockázatot jelenthetnek, ezért a világ számos országában betiltották a használatát.
Miért veszélyes az azbeszt?
A szakemberek már évtizedek óta mondják: az azbeszt legnagyobb veszélyét a levegőbe kerülő apró rostok jelentik. Ezek belélegezve mélyen bekerülhetnek a tüdőbe, ahol hosszú évek alatt súlyos betegségeket okozhatnak. Az osztrák Greenpeace szerint különösen a nagy igénybevételű felületeknél, például kőzúzalékkal borított utaknál vagy parkolóknál jelenthet problémát a kiporzás, mert a kopás során rostok kerülhetnek a levegőbe.
