Különös képet fest a jövő munkahelyeiről egy friss kutatás

Az Ericsson legújabb kutatása azt mutatja be, hogy a szellemi munkát végzők hogyan látják saját munkájukat, és milyen elvárásaik vannak jövőbeni munkahelyükkel szemben – írja a bama.hu.

Forrás: Pexels

Az irodai munkáról sokaknak az akár több órányi ingázás, a véget nem érő személyes megbeszélések, hosszas telefonos egyeztetések, email-folyamok és dokumentumok olvasása jut eszébe. Persze, mint oly’ sok mindenben, az elmúlt hónapok során ebben is sok változást tapasztalhattunk. Az Ericsson által elvégzett kutatás azt mutatja be, hogy a szellemi munkát végzők hogyan látják saját munkájukat, és milyen elvárásaik vannak jövőbeni munkahelyükkel szemben. Felsejlik a dematerializált iroda képe.

Képzeljük el, hogy 2030-ra teljesen elfogadottá válik, hogy az emberek kizárólag a virtuális térben dolgoznak és találkoznak egymással, anélkül, hogy elmennének otthonról.

Ez a forgatókönyv a képzelet szüleményének tűnt volna egy évvel ezelőtt. A koronavírus világjárvánnyá válása óta azonban a kizárólag otthonról történő munka és kapcsolattartás már nem pusztán elméleti feltevés. Éppen ellenkezőleg: a világ irodai dolgozóinak jelentős része számára valósággá vált.

A kutatás a világ mintegy 133 millió munkavállalójára nézve reprezentatív módon mutatja be, mit várnak el az ún. early adopter, azaz az újdonságokat leggyorsabban átvevő szellemi dolgozók a jövő munkahelyeitől.

A kutatás néhány fontosabb megállapítása:

A válaszadók közel 60 százaléka szerint visszavonhatatlanul emelkedni fog az online meetingek gyakorisága és elterjedtsége, és olyan eszközökre tartanak igényt, amelyek jobban segítik a távmunkát.

A válaszadók fele olyan digitális munkaállomást szeretne, amelynek segítségével bárhonnan dolgozhat, és minden érzékével jelen lehet a virtuális munkahelyén.

A válaszadók 77 százaléka szerint az „érzékek internete” fenntarthatóbbá tenné társaságuk működését.

Az „érzékek internetét” nagy valószínűséggel marketing és értékesítési célokra fogják használni elsősorban; a válaszadók 59 százaléka szerint a tértudatos vegyes-valóság, míg 50 százalékuk szerint a digitális hőmérsékletérzékelést is használni fogják 2030-ra a fogyasztók megnyeréséhez.

A felsővezetők 73 százaléka szerint a céges menzán az ételek digitálisan feljavíthatók, módosíthatók lesznek bármilyen ízűre 2030-ra.

Noha a válaszadók 66 százaléka gondolja úgy, hogy 2030-ban a technológia már lehetővé teszi majd számukra, hogy érzékeljék, ha egy kollégájuk ingerült, ez azt is jelenti, hogy munkaadójuk is érzékelni tudja, ha ők maguk ingerültek.

Az mindenképpen megállapítható, hogy ahhoz, hogy egy digitális meeting ugyanolyan interaktív lehessen, mint egy valóságos megbeszélés, minél előbb a kommunikációs technológia jelentős fejlődésére van szükség.

Itt sokkal többről van szó, mint jobb minőségű videokonferenciákról. Az új technológiának lehetővé kell tennie azt az érzést, hogy az ember valóban jelen van a helyiségben és együttműködik a kollégákkal. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt félév során ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés az AR/VR technológiák iránt.

Ugyanakkor még ez sem elegendő a teljes sikerhez. A COVID-19 okozta elszigeteltség miatt az emberek tudatára ébredtek, milyen fontosak az általuk rendszeresen – akár személyes, akár munkaügyben – felkeresett helyszínekhez kötődő illatok, ízek, és maga a fizikai jelenlét.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

A vártnál kevésbé estek világszerte az okostelefon-eladások

A vártnál lényegesen kisebb mértékben csökkent az okostelefonok eladása globálisan a harmadik negyedévben, részben annak köszönhetően, hogy megnőtt a kereslet a koronavírus-járvány első hullámának enyhülésével – áll az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai és távközlési piackutató vállalat jelentésében.

Tovább...