Annyi vállalkozásban vesz részt, hogy nehéz számontartani: a Teslától (amit valójában nem is ő hozott létre) és a SpaceX űrvállalaton, a Neuralinken át (számítógépes csipek agyba ültetése) a Boring Companyig (közlekedést föld alatti alagutakba terelő vállalkozás). A Twitter közösségimédia-óriáscég felvásárlása biztosan nem oltotta el azt a vitát és káoszt, amely követi, bármit is csinál.
Lehet nem egyetérteni a taktikájával, de lehetetlen kétségbe vonni üzleti érzékét, amivel 182 milliárd dolláros vagyont halmozott fel.
Musk nyolcéves volt 1979-ben, amikor a szülei elváltak. Testvéreivel együtt az anyjukkal maradt, mert szerinte az apja „szörnyű ember” volt. Idősebb Musk, aki feleségül vette 40 évvel fiatalabb mostohalányát, rendszeresen verte. Mindazonáltal apját „zseniális mérnöknek” nevezi, és úgy véli, neki köszönheti számítógépes és mérnöki képességeit.
Mindenesetre kilencévesen kapta meg első számítógépét, egy Commodore VIC-20-at. A géphez járt egy kézikönyv a BASIC számítógépes nyelvről. A gyerek három nap alatt megtanulta, és hamarosan programozni kezdett. 12 éves volt (1983-ban), amikor megírta a Blastar nevű videójáték forráskódját.
A leendő űrvállalat-tulajdonos videójátékának a célja, hogy a játékos öt rendelkezésre álló hajóval (élettel) annyi idegen teherszállítót robbantson fel, amennyit csak tud. A játékosnak ki kell kerülnie a „halálos hidrogénbombákat” és az „állapotsugár-gépeket”. Az igen egyszerű játék erősen emlékeztet az 1978-as Space Invadersre.
