Amerika úgynevezett liberális és progresszív köreiben divatossá vált gyűlölni Elon Muskot. Ugyanakkor számos hírmagyarázat igyekszik megválaszolni a kérdést, miért is gyűlölik őt a progresszívek. A rövid válasz, hogy Musk azon nagyon kevés milliárdos egyike, akik készek nyilvánosan elhatárolódni a céges világot uraló woke-értékektől. Nem csak arról van szó, hogy nagyon kapitalista főnök. Igencsak népszerű is, és nagy nyilvánosságot, valamint ismertséget szerzett azáltal, hogy trendivé tette a szénhidrogénmentes autókat.
Musk olyan imázst alakított ki magáról, mint aki készen áll a társadalmi igazságosságról vallott ortodox kép megkérdőjelezésére. Számos alkalommal a szólásszabadság abszolút híveként utalt önmagára. Amikor véghezvitte a Twitter mikroblog-szolgáltató felvásárlását, megüzente 110 millió követőjének, hogy „Szabad a (Twitter-)madár”, és „Következzenek a jó idők!”. Ám amikor Musk kijelentette, hogy a Twitter a szólásszabadság menedéke, a nyelvi rendőrködés hívei gyorsan mozgósították a táborukat, és akcióba léptek.
Ráharaptak az arra való puszta utalásra is, hogy Donald Trump amerikai exelnököt visszaengednék a Twitterre. A szólásszabadság ellenzői rögvest kijelentették: a Twitter azzal a veszéllyel jár, hogy a rasszisták, fasiszták és homofóbok menedékévé válik. Az ő szempontjukból a szólásszabadság a gyűlöletbeszéd szinonimája. Paradox, hogy egy olyan mozgalomnak, amelyet ilyen mániákusan foglalkoztat a gyűlölet, semmiféle gondot nem okoz, hogy kinyilvánítsa Musk iránti gyűlöletét.
Érdemes megjegyezni, hogy Musk ez idáig nem tett lépéseket arra, hogy felszabadítsa cenzoraitól a Twittert. Mindazonáltal jól összehangolt propagandakampány indult annak az állításnak a terjesztésére, hogy amióta átvette a vállalatot, a Twitter a gyűlölet emésztőgödrévé vált. Hírmagyarázók felhívták a figyelmet az amerikai Montclairi Állami Egyetem egy „új tanulmányára”, amely állítólag a gyűlöletbeszéd drámai mértékű elharapózását mutatta közvetlenül azután, hogy Musk felvásárolta a médiaplatformot.