Lássuk most az újévi fogadalom, vágyak, várakozás pszichológiai hátterét, készítsünk egy kis számvetést! A kudarcok helyett így lehet sikeres az új esztendő. Tari Annamária pszichoterapeuta írása – írja a diétaésfitnesz.hu.
FOGALMAZZUNK MEG ELÉRHETŐ CÉLOKAT!
Azt szoktuk mondani, hogy az évkezdés tele van várakozással, lehet új terveket szőni, új célokat felállítani, fogadalmak születhetnek, elhatározhatjuk, hogy most aztán rendbe tesszük a dolgainkat. Ennek az öröme és a feszült várakozás akkor élhető át igazán, ha nem árnyékolja be depresszív érzelem. Ehhez az is szükséges, hogy a kitűzött célok elérhetőek legyenek, és az esetleges újévi fogadalmak ne váljanak rémisztő igává saját magunk számára, miután már megfogadtuk, és eltelt egy hét. Az, hogy mit is akarunk a jövőben, attól függ majd, mennyi és milyen pszichés energiát mozgósítunk, mennyire tartós a célképzetünk, és mennyire vesszük komolyan a döntésünket. Ismerjük az ilyen mondatokat: „Ma még ezt megeszem, de jövőre már komolyan lefogyok”, „Januártól majd rendszeresen futni járok a barátnőmmel”, „Jövőre sikert sikerre halmozok, és nem leszek többet vesztes”.

A REALITÁS TALAJÁN
Ha végiggondoljuk, tulajdonképpen mindegyiknek az a lényege, hogy a fogadalmak lehetővé teszik az azonnali engedély megadását. Hiszen ha később már nem fogom azt a dolgot csinálni, akkor most még megtehetem – gondolhatnánk, miközben pszichológiailag ez kicsit másképpen fest. Néha a fogadkozás kissé túlméretezett. Ezt ugyan már akkor is látni, de varázslatos módon képesek vagyunk ilyenkor súlytalanná tenni a legnehezebb dolgokat is. Ha ezt a súlytalanítást és zsugorítást elvégezzük (tudattalan érzelmi mechanizmusaink segítségével), akkor már könnyű a dolgunk. Hiszen annyira egyszerűnek látszik, és elszántságunk komoly méreteket ölthet. Ám a realitás szomorú betolakodásával egy időben a megfogadott, súlytalanított „ügy” hirtelen növekedésnek indul, és érzelmi viszonyunk már nem olyan felhőtlen vele. A klasszikus leszokások (cigaretta, alkohol, túlevés) csak ritkán válnak valóra. Az új szokások (torna, kocogás) bevezetése pedig idő hiányában marad el. A pszichológiai tapasztalat az, hogy jobb egy kevésbé hangsúlyos döntés, mint egy igazi, komoly, új évben beváltandó fogadalom.