A nőket és a cukorbetegeket veszélyezteti a befagyott váll szindróma

Minden tizedik nőt és a férfiak nyolc százalékát is érinti az úgynevezett befagyott váll szindróma, amely olykor hetekig, hónapokig tartó táppénzre kényszeríti az érintett, negyven–hatvan éves korosztályt. A vállízület fokozódó fájdalommal és mozgásbeszűküléssel járó panaszok mögött gyakran az ízületi tok és a szalagrendszer krónikus gyulladásával, heges megvastagodásával járó kórkép áll. Különösen veszélyeztetettek a cukorbetegek, közel harmaduknál alakul ki a befagyott váll szindróma. Aki ilyen tüneteket észlel, azonnal forduljon ortopéd szakorvoshoz, mert az elhanyagolt betegség akár visszafordíthatatlan funkcióvesztéssel járhat. Az érintett betegeknek készített otthon is végezhető gyakorlatsort a Semmelweis Egyetem – olvasható az Origó cikkében.

A vállízület a legnagyobb mozgásterjedelmű ízületünk, amely a mindennapi életünkben összetett funkciót lát el. A befagyott váll az ízület fokozatos elmerevedésével, éjszakai nyugalmat is zavaró, erős fájdalommal járó betegség, melynek hátterében az ízületi tok és szalagrendszer kezdetben akut, majd később hegesedéssel járó krónikus gyulladása áll. Az eleinte mérsékelt, akár jelentéktelennek tűnő panaszok fokozatosan erősödnek, egy idő után a mindennapi életben is jelentős nehézséget, munkaképtelenséget okozva – mondta dr. Antal Imre egyetemi adjunktus, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika Váll- és Könyöksebészeti Részlegének vezetője az Origónak.

A betegség észrevétlen kialakulásához az is hozzájárul, hogy a beteg kezdetben a vállízület lassan fokozódó merevségét a lapocka mozgásainak segítségével még kompenzálni tudja, de később már ez a lehetőség is kimerül. A páciensek részben az erős fájdalom miatt fordulnak orvoshoz, részben akkor keresik fel a szakembert, amikor a mozgás elvesztése miatt már nem tudnak rendesen dolgozni, autót vezetni, öltözködni, tisztálkodni vagy fogat mosni, fésülködni sem, és egyáltalán nem vagy csak korlátozottan tudják mozgatni a karjukat – teszi hozzá dr. Antal Imre az Origónak. 

Bizonyos esetekben egy korábbi baleset vagy műtét állhat a betegség hátterében, kialakulásának oka azonban az esetek hatvan-hetven százalékában ismeretlen eredetű és semmilyen konkrét kiváltó tényezőre nem vezethető vissza. 

A befagyott váll diagnózisának megállapításában a vállfunkció vizsgálatán kívül képalkotó eljárások (röntgen, ultrahang, MRI) is szerepet kapnak.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)