Taktikai húzás volt a Déli Áramlat leállítása?

Egy bolgár parlamenti képviselő szerint az oroszok nem mondtak le a gázvezeték építéséről. Az unió tárgyalna.

Meglena Kuneva miniszterelnök-helyettes, volt bolgár EU-biztos kedden Szófiában nyilatkozva azt mondta, hogy bolgár részről nincs mit kommentálni addig, amíg Bulgária nem kap hivatalos állásfoglalást Oroszországtól a Déli Áramlat leállításáról. Bulgária mindazonáltal azért száll síkra, hogy ez „gazdaságilag kedvező projekt legyen, és (a megvalósításnál) tartsák be az uniós jogot” – tette hozzá. Kuneva nyilatkozata az új jobbközép bolgár kormány első reagálása volt Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfői ankarai bejelentésére, miszerint Oroszország leállítja a Déli Áramlat-projektet.

Bozsidar Lukarszki bolgár gazdasági miniszter megerősítette, hogy amíg nem kapnak hivatalos tájékoztatást az orosz féltől, a Déli Áramlatot működő projektnek tekintik.

A bolgár kormány sajtószolgálata korábban azt ígérte, hogy hamarosan hivatalos nyilatkozatot ad ki a Déli Áramlat leállításáról.

A bolgár gazdasági minisztérium adatai szerint a mintegy 40 milliárd euró értékű Déli Áramlat másfél százalékkal emelné meg az ország hazai össztermékét (GDP). Szakértők kiszámították, hogy a gázvezeték működésének első 25 évében az ország mintegy 16,7 milliárd euróhoz jutna a tranzitdíjakból, adókból és egyéb illetékekből. A közvetlen befektetések összege elérné a 3 milliárd eurót, 2 és fél ezer munkahely keletkezne, és az ország északi részén, ahol a gázvezeték fővonala haladna, lényegesen javulna a szociális infrastruktúra és a beruházási környezet.

Az Európai Bizottság folytatni akarja a tárgyalásokat a Déli Áramlat gázvezeték tervéről, függetlenül attól, hogy Oroszország hétfőn úgy nyilatkozott, eláll a beruházástól – közölte kedden Brüsszelben Maros Sefcovic, a Bizottság alelnöke.

A következő találkozót az érintett EU-tagországokkal december 9-ére tűzték ki – mondta el az uniós illetékes.

„A bizottság számos találkozó házigazdája volt, amelyeken igyekeztek olyan megoldást találni a projektre, hogy az teljesen megfeleljen az EU jogszabályainak” – írta közleményében a bizottsági alelnök, hozzátéve, hogy az energiaellátás biztonsága elsőbbséget élvez a „folyton változó energiakörnyezetben”.

A Gazprom nem törődik bele, hogy a Déli Áramlat csődje után Kijev kulcsszerepet játsszon a nyugati irányú orosz gázszállításban, az orosz földgáz fehérorosz és lengyel területen át is megkerülheti Ukrajnát – írta kedden a defence24.pl lengyel biztonságpolitikai portál.

A honlap Piotr Maciazek neves energiabiztonsági és biztonságpolitikai szakértő elemzését közölte, amely szerint a gázvezeték építésének törökországi irányú folytatása mellett az is elképzelhető, hogy Oroszország Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül szállítana gázt Szlovákiába és Magyarországra.

Erre az Oroszországot Németországgal lengyel területen keresztül összekötő – már meglévő – Jamal gázvezeték egy újabb, Jamal 2-nek nevezett elágazását kiépítve kerülne sor. Maciazek szerint a Jamal 2 koncepcióját október elejétől több alkalommal is tárgyalhatták lengyel-fehérorosz, valamint lengyel-orosz gazdaságpolitikai és diplomáciai találkozókon.

A szakértő úgy véli, hogy bár Varsó egyelőre nem mutatott érdeklődést a Jamal 2 fenti koncepciója iránt, de a Gazprom felajánlhatná a Jamal 2 kiépítését Németország felé.

Ehhez a megoldáshoz vélhetően Németország is politikai támogatást adna, mindenekelőtt a Szociáldemokrata Párt és Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter személyében – írta a lengyel honlap.