Kifüstölik Bécsből a magyar kommunistákat

Folytatja az osztrák rendőrség a magyar kommunisták Ausztriából való kiutasítását, így Illés Bélát is eltávolítják. Közzéteszi a kormány a jogosultságot szélesítő választójogi rendeletet, amelytől azt reméli a miniszterelnök, hogy véget vet a forradalmi hangulatoknak. Az ébredő magyarok járókelőket inzultálnak, s egy rendőrre rálőnek, ezért hét elkövetőt letartóztatnak. Romániában terrorisztikus eljárással lehetetlenné teszik a magyar képviselőjelöltek indulását a választáson.

Az úgynevezett ébredő magyarok ismét hallatnak magukról, amikor egy gyűlésük után csoportokba verődve járókelőket zaklatnak, bántalmaznak, egy rendőrre pedig rálőnek. Az Est arról tudósít március 1-jén, hogy a hatóságok letartóztatták a tetteseket. „Az ébredő magyarok vasárnap délutáni gyűlése után történt verekedések résztvevőit a rendőrség tegnap délután két órakor letartóztatta és intézkedés történt, hogy mind a hét letartóztatott még ma átkerüljön az ügyészségre. A letartóztatások indokolása az, hogy utcai zavargást rendeztek és hatóság elleni erőszakot követtek el akkor, amikor Antimovics rendőrt megtámadták.” Kiderül, hogy már elítélt, illetve körözött személyek is vannak az elkövetők között. „A tegnap délelőtti kihallgatások során dr. Gózmann rendőrfogalmazó megállapította, hogy nemcsak Székely János műszerész ismerős már a rendőrségen, aki ellen két esztendeje van elfogatási parancs kiadva, hanem Vas János cipészsegéd is, akit régebben szándékos emberölés miatt négy évre ítéltek és aki büntetését annak idején ki is töltötte.” Nem találják azonban éppen azt a merénylőt, aki rálőtt a rendőrre. „Az eddigi tanúk csak személyleírást adtak, de semmi egyéb adatot nem tudnak a rendőrséggel közölni.” 

Romániából arról érkeznek hírek, hogy a választások előtt ellehetetlenítik a magyar képviselőjelöltek indulását. Az Est március 3-án közli: „Alig lesz magyar képviselő a román kamarában”. Azt írják: „A román választási hatóságok a kormány rendeletére a magyar jelölteket egy-két kivétellel mindenütt visszautasították és ezzel az utolsó órában lehetetlenné tették a magyarságnak a választáson való részvételét. Az erdélyi magyarság körében hallatlan felháborodást és elkeseredést szült ez a terrorisztikus eljárás, amelyet nem enyhít az sem, hogy ugyanígy jártak el egyes román ellenzéki jelöltekkel, továbbá a Bánát sváb képviselőivel szemben is.” A Pesti Hírlap egy nappal később úgy ír: „Az új választások küszöbén máris egész erejében mutatkozik a kormányzó liberális párt minden tekintet nélküli terrorja. Az egyes megyék prefektusainak a kormány szabad kezet adott a szükséges eszközök felhasználására, s így vidékenkint más-más eszközökhöz nyúlnak, hogy a liberális párt nem nagy népszerűségnek örvendő zászlóját diadalra vigyék.” 

A Pesti Hírlap március 3-i Erdélyi basák című vezércikkében bírálja a románok módszereit. „Egyre sűrűbben érkeznek hírek elszakíthatatlan másik hazánkból, a rab Erdélyből, milyen módon garázdálkodnak a román választási elnökök, kik az erdélyi magyarság jelöltjeit egymás után vetik vissza, s eleve lehetetlenné teszik, hogy képviselői bejussanak a bukaresti kamarába. [...] Színmagyar községek, ősi székely városok nem állíthatnak magyar jelölteket, mert az erdélyi román basák keze hosszú, s minden alkalommal megsuhogtatja fölöttük szöges korbácsát.” A lap szerint be kellene tartani a trianoni szerződést. „Égig kiáltó szóval kell elmondanunk a világnak, hogy a »román demokrácia«, mely a trianoni szerződésben elismerte a kisebbségek politikai jogait, s ezen a címen harácsolta el bérces hazánkat, úgy bánik a magyarokkal, mint leigázott rabszolga söpredékkel.” Nem hiszik mégsem, hogy „az antant és a franciák, kiknek megvan a véleményük »latin testvéreikről«, most már közönyösen néznék az erdélyi basáskodást, hogyha kormányunk nyomatékos szóval föltárja az ottani helyzetet, s igazságot kíván.”