A beteglelkűek megakadályoznák, hogy pénzhez jusson az ország

A londoni The Times azt írja, hogy a hazánknak juttatandó kölcsön sikerét senki és semmi sem gáncsolhatja el, csak a magyarországi szélsőséges elemek. A Pesti Hírlap szerint a nemzet békét akar mindenekelőtt s nem kalandokat. Az Egységes Párt rendezvényén Mayer János pártelnök kifejti: az ország esélyeit a háborúban megrokkant lelkű emberek teszik tönkre. Bethlen István miniszterelnök szerint meg kell tisztítani az irányzatukat az olyan emberektől, akik azt hiszik, hogy a kereszténység, a hazafiság az ő monopóliumuk, és ezt az országgal is el akarják hitetni. A rendőrség elfogja az utóbbi idők bombamerényleteinek elkövetőit, akik bevallják: a külföldi kölcsönt akarták meghiúsítani, hogy így a kormánynak ártsanak.

A Pesti Napló párizsi tudósítója november 29-én már arról ad hírt, hogy a Népszövetség pénzügyi bizottsága befejezte a magyar kölcsön tárgyalását. A testület meghallgatta Kállay Tibor pénzügyminisztert, Walko Lajos kereskedelemügyi minisztert és Schandl Károly földművelésügyi államtitkárt, majd egyhangúan „megszerkesztette jelentését, amely az újjáépítés általános tervét ajánlja.” Ezután megküldik a népszövetségi tanács tagjainak. „Ha a tervezetet a Népszövetség tanácsa elfogadja, akkor azt a jóvátételi bizottsághoz fogják küldeni, melynek jóváhagyása a tervezet megvalósításához szükséges.” 

Az Egységes Párt Esterházy utcai klubhelyiségében pártvacsorát tart szövetségesei részvételével, amelyről a Budapesti Hírlap is beszámol november 28-án. Mayer János pártelnök szerint a nagy háború az embereket lelkileg is megrontotta. „A lelki rokkantak teszik tönkre a még megmaradt csekély javakat is. Ahhoz, hogy a puccstervek ne sikerüljenek, a törvényhozóknak egymás iránti megértése, megbecsülése és egységes állásfoglalás szükséges.” Heinrich Ferenc, a Nemzeti Polgári Párt elnöke arról beszél: „A keresztény gondolat ellen soha semmi körülmények között nem fogunk küzdeni, azonban miként megbecsüljük a magunk hitét, megbecsüljük a másokét is. Küzdeni fogunk minden ellen, ami azt célozza, hogy a város és a falu népe közé éket verjenek. Bethlen István gróf miniszterelnök egy milliméternyire sem tért le attól az úttól, amelyet követendőnek kijelölt.” Huszár Károly volt miniszterelnök kijelenti: „amit annak idején Tisza István kidőlte jelentett, ma ugyanazt, ha nem többet jelentene az országra nézve Bethlen István kidőlése. Úgy érzi, hogy ebben a pillanatban a magyar sors Bethlen István kezében van. Minden magyar embernek kötelessége ebben az országban, hogy őt támogassa.” 

Bethlen István beszédében azt fejtegeti, hogy a legtöbb országban ― Angliát és Magyarországot kivéve ― koalíciós kormányok uralkodnak, amelyek „nemcsak egy egységes többséget, hanem még koalíciót sem tudnak alkotni.” Ennek szerinte az az oka, hogy „a pártok szorosan ragaszkodnak azokhoz a pártprogramokhoz, amelyeket annak idején, talán még békeidőben, olyan időkben alkottak meg, amikor senki sem látta előre, hogy Európa milyen helyzetbe juthat. Ennek magyarázata az, hogy alig van Európában politikus, aki különbséget tudna tenni a pártpolitikai elvek és az országos szükségletek között.” Ezt a tendenciát azonban itthon is felfedezi. „Nálunk is sokszor összetévesztették az elveket, a programokat, a pártok irányát a haza sorsával és azokkal a szükségletekkel, amelyeknek kielégítésétől függ az ország előrejutása.” 

Mindezek miatt üdvözli azokat a politikusokat, „akik pártjuk nüanszbeli felfogásait félretéve felismerték azt a szükségletet, hogy ebben az országban elsősorban egy erős központi hatalomra van szükség.” Reflektál Mayer János azon meglátására, hogy a háború mentális következményei kiütköznek egyes politikai szereplőkön. „Ők lelki betegek, mert azt hiszik, hogy a kereszténység és a hazafiság az ő monopóliumuk, pedig mindannyian keresztények és hazafiak vagyunk. Ezt senkinek ki nem adjuk, ez mindannyiunk közös tulajdona egyformán és az is kell, hogy maradjon.” Hozzáteszi: „lelki betegségeket nem lehet rendőri uralommal, nem lehet szuronnyal, rendőreszközzel gyógyítani.” Úgy folytatja: talán lesznek olyanok, akik „azt mondják, hogy kilengést látnak a kormány részéről az ellenkező irányban, egy balra való fordulást, egy olyan irányban való fordulatot, amely megtagadja a kormány által vallott keresztény irányzatot. Ne féljetek ettől. Amit hirdettem és mondtam, amellett maradok és kitartok. Ki kell, hogy tartsak, mert ez a becsületbeli kötelességem (Hosszan tartó lelkes éljenzés és taps). De meg kell tisztítani ezt az irányzatot az olyan emberektől, akik a maguk részéről azt hiszik, hogy a kereszténység, a hazafiság az ő monopóliumuk és ezt az országgal el akarják hitetni. Nincs semmiféle kilengés. Előre megállapított koncepció és terv szerint kell ennek az országnak előre haladnia a boldogulás útján.” 

Károlyi-Csekonics Palota, Reviczky u. 6., ahol 1923-ban a francia nagykövetség volt                                 Forrás: btk.kre.hu

Áttörést érnek el az utóbbi idők bombamerényletei ügyében indított nyomozások terén. A Friss Ujság november 30-án azt írja: „Sok sikertelen és aggasztóan gyenge nyomozás után végre eljutott a rendőrség odáig, hogy nyakon csíphette a legutóbbi Reviczky utcai bombamerénylet tetteseit, akik a francia követség palotájának kapujában helyezték el gyilkos szerszámukat.” Mint emlékeztetnek, a pokolgép ugyan nem robbant föl, ám levegőbe röpíthette volna az épület jó részét és a szomszédos házakban is súlyos károkat okozott volna. Sokakat előállít a rendőrség, így Adorján Gézát, az Ébredő Magyarok Egyesülete nemzetvédelmi osztályának vezetőjét és Márffy Józsefet, az ÉME IX. kerületi csoportjának egyik első emberét. 

A kormány példát akar statuálni arra, hogy az országban bűncselekményekre szervezkedni többé ne lehessen ― írja a 8 Órai Ujság november 29-én. Rakovszky Iván belügyminiszter a lapnak úgy nyilatkozik: már a francia követség elleni bombamerénylet ügyében felhívta a rendőrség figyelmét arra, hogy a hozzá beérkező jelentések mind egy irányba mutatnak. Később a szálak a Márffy-féle társaság felé vezetnek. A tárcavezető elmondja: „Amikor a vallatásuk során arról volt szó, hogy mi indította őket a bűncselekmények elkövetésére, az volt a felelet, hogy a külföldi kölcsönt akarták meghiúsítani, hogy így a kormánynak ártsanak.”