Nem kétséges, Magyarországnak éppen az egyik legnagyobb baja, hogy nem egységes, hanem megosztott, sőt vészesen megosztott ország, s éppen e belső küzdelmekben rengeteg energiát veszít el. Holott a nemzeti egységre éppen most lenne igazán szükség, egyfelől a párizsi merénylet utáni nemzetközi káoszban, másfelől, mert még ezekben az időkben sem képes megszűnni a Magyarországgal szembeni támadássorozat, hazánk szuverenitásának megkérdőjelezése.
Ebből fakadóan azok a törekvések, amelyek egy társadalmi és nemzeti minimumra épülnek, elvileg nem elvetendők, nem eleve ördögtől valók. Jómagam például nemrég a Magyar Nemzet hasábjain arról elmélkedtem, hogy jó lenne, ha a két tábor közötti világos különbségek megtartása mellett lennének olyan „népi urbánus” és „urbánus népi” alkatok, közéleti személyiségek, akik képesek lennének a két politika oldal közötti közvetítésre, a másik fél szempontjainak megértésére, és nem el-, de legalábbis befogadására és „bekalkulálására”. (Elismerem: lehet, ez nem több, mint „wishful thinking”, azaz vágyálom.)
Mind ez idáig tehát nagyon szép.
Az is szép, amit Lovas Zoltán mondott a sajtótájékoztatón, miszerint „egész egyszerűen bajban vagyunk, szeretnénk ebből emberségesen, vér nélkül kikerülni”. Iványi Gábor gondolata is rendben van, jelesül hogy véget kellene vetni az országban évek óta zajló belső háborúskodásnak.
Ám ezek után jött a „hirig”, amelyet Iványi Gábor fejtett ki: annak, hogy baloldali és az állítólag már szerveződő jobboldali kerekasztalok együttesen folytassák a tárgyalásokat Magyarország jövőjéről március 15-étől kezdve, van egy alapvető feltétele, amely nélkül nincs és nem lehet kiegyezés. Az mégpedig, hogy a nemzeti ünnepig „Orbán Viktornak le kell mondania vagy félre kell állítani” – így Iványi Gábor. Szerintük ugyanis Orbánnal, aki minden baj és rossz forrása, nem lehet tárgyalni és kompromisszumot kötni
Hát itt van a baj a kiegyezési szándékokkal, drága hölgyem és uraim.
Ebből a kijelentésből ugyanis az derült ki, hogy Önök nem értették meg a két tábor közötti párbeszéd lényegét, értelmét, lehetőségét és feltételeit.