ÁSZ: takarékosabb lehetett volna az MNB

Az Állami Számvevőszék elkészítette a Magyar Nemzeti Bank 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentését.

A jegybank elnöke az MNB-törvény előírása szerinti keresetcsökkentést a törvényben szabályozottak körére alkalmazta, ami a törvény előírásának megfelelt – olvasható a közleményben azzal, hogy az MNB 16 vezetőjének a keresete már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB-törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat. A jelentés kitér arra is, hogy az MNB elnöke – a 24 fős kommunikációs szakterület mellett – egy kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át; az elnök az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította.

Jogsértések

A közlemény szerint az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést: az egyik beruházással összefüggő beszerzési eljárása során a jegybank a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását; egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos még októberben fordult az ÁSZ elnökéhez, kérve, hogy az ÁSZ folytasson le vizsgálatot az MNB szerződéskötési gyakorlatával kapcsolatosan. Ezt követően a kormánybiztos találkozott is Domokos Lászlóval, aki közölte: Budai Gyula „nyitott kapukat döngetett”, mert az ÁSZ minden évben ellenőrzi a jegybank gazdálkodását.

A számvevők megállapították: az MNB elszámolásai a központi költségvetéssel szabályozottak és szabályszerűek voltak, a 2010-es működésének eredménye 41,6 milliárd forint veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett. Az ÁSZ azt javasolja a nemzetgazdasági miniszternek, hogy vizsgálja felül a jegybanktörvényt amiatt, hogy az MNB veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, szükség esetén pedig kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.

Javaslatokat tettek a jegybankelnöknek

A felülvizsgálat oka az, hogy a monetáris politika megvalósítása során vannak olyan, a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a jegybank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg. A számvevők a jegybankelnök számára is fogalmaztak meg javaslatokat, ezek között van egyebek mellett, hogy biztosítsa a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását; rendelje el, hogy a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a megvalósításával elért költségcsökkentéseket a banki szintű költségekre gyakorolt hatására, valamint a megvalósítás többletköltségeire is figyelemmel értékelje.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megalapozatlannak tartja az Állami Számvevőszék jegybanki takarékosságot illető kritikáit. Az ÁSZ honlapján közölt jelentés tartalmazza az MNB észrevételeit is, ebben a jegybank úgy fogalmaz: az ÁSZ megállapításai a jegybank bérezési gyakorlatáról önellentmondásokkal terhes és valótlan állításokat tartalmaznak. Kifejtik: az MNB személyi költségei két év alatt 17 százalékkal csökkentek, akkor, amikor a költségvetési szféra ezen a területen csak 5,7 százalékot takarított meg. A dokumentumban az olvasható: az MNB a kormányzati célokkal összhangban a jegybanki bértömeg mérséklésére és nem az átlagkeresetek egyedi – éppen ezért kevésbé hatékony – csökkentésére törekszik. Az MNB hangsúlyozza: önként racionalizálja működési költségeit, amelynek hatására 2009–20010-ben 2,1 milliárd forinttal csökkentek a jegybank működési kiadásai; 2010-ben 517 millió forinttal többet takarítottak meg a célkitűzéshez képest, és nem használták fel a 199,5 millió forintos központi tartalékot sem.