ÁSZ: takarékosabb lehetett volna az MNB

Az Állami Számvevőszék elkészítette a Magyar Nemzeti Bank 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentését.

Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának fideszes tagjai azt kezdeményezik, hogy a testület szerdai ülésén tűzze napirendjére az MNB elnökének „titkolózása következtében kialakult helyzetet” – mondta Szijjártó Péter, a bizottság alelnöke hétfőn. Mint ismert, a bizottság korábban arra hívta fel Simor Andrást, hogy bocsássa a testület rendelkezésére a ciprusi offshore cégének eladásáról szóló dokumentumokat, valamint igazolja vagyonának hazahozatalát, továbbá azt is, hogy mindezek után befizette az adót. A Magyar Nemzet korábban arról írt, Simor offshore cége titokzatos módon bahreini kézbe került.

Az ÁSZ szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy elkészült az MNB 2010. évi működésének ellenőrzéséről szóló jelentése. A jelentésről szóló közlemény szerint az MNB 2010. évi működése, irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerei megfeleltek az MNB-törvény előírásainak, de a jegybank nem minden esetben tartotta be a közbeszerzésekről szóló törvény és saját belső szabályzatainak előírásait. A számvevőszék emellett azt is megállapította: tavaly ugyan csökkentek a személyi jellegű ráfordítások, de a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség az ÁSZ szerint további 146 millió forint megtakarítást eredményezhetett volna.

A tavalyi beszámolókban a személyi jellegű ráfordításoknál a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként a valós – banki szinten megvalósult – költségcsökkenésnél nagyobb megtakarítást mutatott ki a jegybank: a 2010-es személyi jellegű ráfordítások összege 654 millió forinttal volt alacsonyabb az előző évinél, ugyanakkor a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség (adó- és járulékszabályok változása, az elnök keresetének törvényben szabályozott csökkentése) közel 800 millió forint volt. Az MNB 2010-ben 12,783 milliárd forintot, az előző évinél 945 millió forinttal kevesebb működési költséget számolt el, amit az éves jelentése vezetői összefoglalójában „megtévesztő módon a hatékonyságjavító intézkedések eredményeként mutatott be” – olvasható a közleményben.

Minden évben nőtt a keresetük

Az ÁSZ megállapította azt is, hogy a jegybank munkavállalóinak havi bruttó átlagkeresete az előző évekhez viszonyítva minden évben nőtt, 2010-ben több mint háromszorosan haladta meg a nemzetgazdaságban foglalkoztatottakét. Tavaly a jegybank 4,7 százalékos bérfejlesztést hajtott végre, ami magasabb volt az OÉT ajánlásánál és a saját stratégiájában meghatározott bérpolitikai célkitűzésnél, és 1 százalékponttal meghaladta a béremelést tervező kereskedelmi bankoknál tervezett átlagos mértéket is, amelyet az MNB maga határozott meg referenciapiacként a bérfejlesztéseinél.

A jegybank elnöke az MNB-törvény előírása szerinti keresetcsökkentést a törvényben szabályozottak körére alkalmazta, ami a törvény előírásának megfelelt – olvasható a közleményben azzal, hogy az MNB 16 vezetőjének a keresete már 2010-ben is meghaladta az elnök MNB-törvényben szabályozott 2011. évi keresetét, ami nem tükrözi a bankon belüli hatásköri és felelősségi viszonyokat. A jelentés kitér arra is, hogy az MNB elnöke – a 24 fős kommunikációs szakterület mellett – egy kommunikációs tanácsadót alkalmaz havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át; az elnök az ÁSZ által megküldött teljességi nyilatkozatot nem írta alá, annak tartalmát korlátozó kitétellel módosította.

Jogsértések

A közlemény szerint az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést: az egyik beruházással összefüggő beszerzési eljárása során a jegybank a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását; egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos még októberben fordult az ÁSZ elnökéhez, kérve, hogy az ÁSZ folytasson le vizsgálatot az MNB szerződéskötési gyakorlatával kapcsolatosan. Ezt követően a kormánybiztos találkozott is Domokos Lászlóval, aki közölte: Budai Gyula „nyitott kapukat döngetett”, mert az ÁSZ minden évben ellenőrzi a jegybank gazdálkodását.

A számvevők megállapították: az MNB elszámolásai a központi költségvetéssel szabályozottak és szabályszerűek voltak, a 2010-es működésének eredménye 41,6 milliárd forint veszteség volt, amelyre az eredménytartalék fedezetet biztosított, ezért a költségvetésnek 2011-ben térítési kötelezettsége nem keletkezett. Az ÁSZ azt javasolja a nemzetgazdasági miniszternek, hogy vizsgálja felül a jegybanktörvényt amiatt, hogy az MNB veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, szükség esetén pedig kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára.

Javaslatokat tettek a jegybankelnöknek

A felülvizsgálat oka az, hogy a monetáris politika megvalósítása során vannak olyan, a monetáris politika végrehajtásával és eszköztárának alkalmazásával összefüggő, a jegybank eredményét befolyásoló döntések, amelyek nem a monetáris tanács, hanem az MNB elnöke hatáskörében születnek meg. A számvevők a jegybankelnök számára is fogalmaztak meg javaslatokat, ezek között van egyebek mellett, hogy biztosítsa a közbeszerzési törvény előírásainak maradéktalan betartását; rendelje el, hogy a hatékonyságjavító projekt lezárását követően a megvalósításával elért költségcsökkentéseket a banki szintű költségekre gyakorolt hatására, valamint a megvalósítás többletköltségeire is figyelemmel értékelje.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megalapozatlannak tartja az Állami Számvevőszék jegybanki takarékosságot illető kritikáit. Az ÁSZ honlapján közölt jelentés tartalmazza az MNB észrevételeit is, ebben a jegybank úgy fogalmaz: az ÁSZ megállapításai a jegybank bérezési gyakorlatáról önellentmondásokkal terhes és valótlan állításokat tartalmaznak. Kifejtik: az MNB személyi költségei két év alatt 17 százalékkal csökkentek, akkor, amikor a költségvetési szféra ezen a területen csak 5,7 százalékot takarított meg. A dokumentumban az olvasható: az MNB a kormányzati célokkal összhangban a jegybanki bértömeg mérséklésére és nem az átlagkeresetek egyedi – éppen ezért kevésbé hatékony – csökkentésére törekszik. Az MNB hangsúlyozza: önként racionalizálja működési költségeit, amelynek hatására 2009–20010-ben 2,1 milliárd forinttal csökkentek a jegybank működési kiadásai; 2010-ben 517 millió forinttal többet takarítottak meg a célkitűzéshez képest, és nem használták fel a 199,5 millió forintos központi tartalékot sem.