Az összes magyar agyat elszívhatják

Az innováció finanszírozási rendszerének átalakításától azt remélik, hogy 2014-re nem csak publikációs jegyzékeket olvashatunk.

A The Economist Intelligence Unit 60 országra kiterjedő, tehetség szerinti versenyképességi vizsgálata a demográfiától az agyelszívásig terjedő változókat elemez – mondta el Bendzsel. Mi a legrosszabb helyen, az agyelszívásnak kitett országok rangsorában szerepeltünk, ahol 140-ből a 124. helyet szereztük meg – tette hozzá. Összesítésben a hat szempont szerint sorolt 60 államból a 30. helyen végeztünk – fogalmazott Bendzsel.

Az SZTNH elnöke szerint ennek a következményeivel foglalkozni kell, de csak addig, amíg az okokat föltártuk, és azokra kell kihatnunk. Magyarország még mindig kapaszkodhat egy, a két világháború és azt megelőző középiskolai reformsorozat know-how-jára – tette hozzá. Ezt szokás azzal fémjelezni, hogy a nemzetközi diákolimpiákon jól pozicionáljuk magunkat, és ezeknek a helyezettjei megállják a helyüket a világban – hangsúlyozta Bendzsel. Ennek a másik oldala a PISA-felmérés, amely köznevelési hatékonyságot mér, ahol még vannak lemaradásaink – hívta fel a figyelmet.

Finnország a példa

Bendzsel rámutatott, hogy a kreatív attitűd erősítendő, amelyhez gyakorlatorientált oktatásra van szükség, nemcsak a „versenyistállókban”, hanem az áltagos középiskolákban is. Úgy látja, ahol nagyon érdemes még odafigyelni, az a vállalkozói kultúra, mivel még mindig a kényszervállalkozói hozzáállás érvényesül. Az egyénnel kell foglalkozni, és egy tízmilliós országban minden az aprómunkán múlik, 6-8-12 éves oktatási programra van szükség, amelynek mérhető-graduális célkitűzései vannak – tette hozzá.

A szakember véleménye szerint a finn példát is be kell emelni az oktatási rendszerbe. Az a szisztéma a hétköznapokban arra törekszik, hogy a leszakadókat is felhozza saját képességeik maximumára, és emiatt a társadalom átlagos vállalkozói minőségében sokkal terhelhetőbb és teljesítőképesebb, mint Európa többi része – mutatott rá Bendzsel. Az SZTHN elnöke szerint ehhez olyan alkotó pedagógiára van szükség, hogy ők ezt az áldozatos aprómunkát a nehézségek dacára is képesek legyenek teljesíteni.

„Ez egy gyötrelmes feladat”

„Be kell látnunk, hogy az elmúlt húsz év néha degeneratív innovációs intézkedései egy sok tekintetben feszült, és nem hatékony helyzetet örökítettek a mostani kormányzatra.” Bendzsel kijelentette, hogy ezért az egyszerűsítésnek, és az ugyanannyi forrásból többet alkotásnak a feltétlen támogatója. Éppen ezért az évi 300-320 milliárd forintot sokkal jobban meg kell mozgatni, ez egy gyötrelmes feladat. Az irány jó, és a másfél év konszolidálás után az a cél, hogyan lehet az egy kézben tartandó állami források jobb kihelyezését megoldani – tette hozzá.

Az eszközrendszerben szokás az adórendszernek és a közgazdasági szabályozóknak fékszerepet tulajdonítani – utalt Bendzsel az innováció finanszírozására. Kijelentette, hogy most nem történik más, mint kirostálják a párhuzamos kedvezményeket. „Ha vannak komolyan vehető részpolitikai, és világos prioritású támogatott fejlesztési területek, akkor 2014-re nemcsak publikációs indexekben látjuk majd az eredményeket, hanem gazdasági beruházásokban is” – zárta szavait az szellemi tulajdon nemzeti hivatalának első embere.

7-10 milliárd többletforrás jöhet

Mint ismert, a kabinet jövőre átalakítja az innováció finanszírozását. A vállalkozások továbbra is leírhatják majd kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat a társaságiadó-alapból, ugyanakkor – és ez változás a mai állapothoz képest – az innovációs járulék leírási lehetősége megszűnik. Jelenleg azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek nem végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, éves szinten mintegy 22 milliárd forintnyi innovációs járulékot fizetnek be az államkasszába.

2012-től az Innovációs Alapot teljes egészében az innovációsjárulék-befizetések finanszírozzák, ahol eleve hatékonysági többletet, és így többletforrást jelent, hogy az a mintegy 7-10 milliárd forint, amit eddig az innovációs járulékból leírtak, noha mögötte valódi kutatás-fejlesztés nem állt, most bekerül az Innovációs Alapba. További előnye az új rendszernek – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára –, hogy az alap forrásai végre kiszámíthatóak és kalkulálhatóak lesznek, az Innovációs Alap 2012-ben megnyíló új pályázataiból pedig a valóban kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó vállalatok és intézmények juthatnak támogatáshoz.