Éves bázison a fogyasztói árak szeptember után ismét 3 százalékkal emelkedtek az euróövezeten belül. Ez még mindig az Európai Központi Bank (EKB) kétszázalékos célja felett van, de elemzők szerint ez még csökkenhet a következő hónapokban. Októberre éves szinten 3 százalékos, míg a hónapra 0,3 százalékos áremelkedést vártak.
Az EU-ban októberben 3,4 százalék volt az éves áremelkedés a szeptemberi 3,3 százalékos adat után. Egy évvel ezelőtt 2,3 százalékos inflációt regisztráltak. Az euróövezeten belül a legkisebb inflációs rátát Írországban (1,5 százalék) és Görögországban (2,9 százalék) mérték, míg a valutaunión kívül Svédország (1,1 százalék) valamint Csehország (2,6 százalék) teljesített jól. Az euróövezeten belül Észtországban (4,7 százalék) és Szlovákiában (4,6 százalék) volt a legmagasabb az áremelkedés, míg az EU-ban 5 százalékkal Nagy-Britannia végzett a lista élén az Eurostat adatai szerint.
November 3-án az EKB 25 bázisponttal, 1,25 százalékra csökkentette az irányadó euróövezeti kamatlábat. Akkor Mario Draghi, az EKB elnöke elmondta, hogy „a gazdasági növekedés ütemének mérséklődése vélhetően csökkenti az inflációs nyomást, így lehetővé vált, hogy a bank csökkentse irányadó kamatlábát”. Draghi szerint az EKB elkötelezett az euróövezet árstabilitásának fenntartása, azaz a középtávú inflációs várakozások lehorgonyzása mellett.
Az IHS Global Insight vezető közgazdásza, Howard Archer a BBC-nek elmondta, hogy az euróövezetben az árakra nehezedő nyomás mérséklődik a meggyengült gazdasági teljesítmény, valamint a magas és növekvő munkanélküliség hatására. „Következtetésképpen arra számítunk, hogy az EKB reagálni fog az euróövezet gyenge gazdasági teljesítményére, s további 25 bázisponttal 1 százalékosra mérsékli az alapkamatot az elkövetkező hónapokban” – tette hozzá.
