Zsákutcát látnak és visszafordulnának

Vértes András szerint zsákutcában van Magyarország, ezért változtatni kell a gazdaságpolitikán.

A Világgazdaság napilap által szervezett csütörtöki budapesti konferencián a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke, Vértes András hangsúlyozta: „a világ a hitelességre épül, és éppen e fundamentumról” állít ki Magyarországról rossz bizonyítványt a piac. Az államháztartási folyamatokról elmondta: 2011-ben GDP-arányosan egyszázalékos többlet várható, ugyanakkor ha az egyszeri bevételi és kiadási korrekciós tételek is a mérlegbe kerülnek, akkor az úgynevezett és az EU által leginkább figyelt ciklikusan igazított strukturális deficit 6 százalék. Ez a mutató 2009-ben 2 százalékos hiányt jelzett – tette hozzá.

Csaba László közgazdász egy csütörtöki gazdasági konferencián a magyar kormány fő gazdaságpolitikai irányvonalát érintve elmondta, az egyik legfontosabb teendője az eladósodott országoknak az adósságállomány folyamatos csökkentése.

Vértes András szerint szükséges, de nem elégséges, hogy Magyarország hitelmegállapodásra jusson az IMF–EU párossal, emellett a magyar pénzügyi szektor megrendült stabilitását is helyre kell állítani, javítani kell a bankok hitelezési képességén. A magyar pénzügyi szektor megrendült stabilitását nemcsak a nemtörlesztő devizahiteleken elszenvedett veszteség, illetve a szükséges céltartalékképzés magyarázza, hanem a hibás és érthetetlen végtörlesztési szabályozás is – hangsúlyozta Vértes András.

Veszteségek a bankoknál

Véleménye szerint ugyanis a végtörlesztés lehetőségével elsősorban a magas jövedelműek képesek élni, akik mint jó adósok ezáltal kikerülnek a bankok portfóliójából, ahol viszont a maradó adósportfólió romlik. A végtörlesztés nyomán a bankok 100-200 milliárd forint veszteséget kénytelenek elszenvedni, tőkemutatóik romlanak, amelynek nyomán a bankok kockázati felárai emelkednek és ez a kamatok emelkedéséhez nyitja meg az utat – mondta.

A válság előző szakaszában, 2008-2009-ben a magyar bankok megközelítőleg összesen ezer milliárd forint céltartalék képzésre kényszerültek, illetve tőkepótlásra szorultak, ehhez járul hozzá a 2010-2012 közötti folyamat, amikor a bankadó, a végtörlesztés és a szükséges tőkepótlás miatt további 700-1000 milliárd forint veszteséggel számolhatnak – fogalmazott Vértes András. Mindezek nyomán a bankok hitelezési képessége csökken, márpedig hitel nélkül nincs gazdasági növekedés – összegezte a GKI elnöke.

Selmeczi Gabriella csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette: újabb segítség a devizahiteleseknek, hogy a munkaadók 7,5 millió forintig adómentes támogatást adhatnak dolgozóiknak a rögzített árfolyamú végtörlesztésre.

Felfüggesztené a végtörlesztést

Reális jövő évi költségvetés, a szektorális különadók kivezetésére vonatkozó pontos ütemterv és a végtörlesztés felfüggesztése nélkül nincs esély a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodásra – mondta Békesi László volt pénzügyminiszter a Republikon Intézet „Magyar modell és esélyei” címmel rendezett konferenciáján csütörtökön Budapesten. Békesi László a végtörlesztéssel kapcsolatban azt mondta, hogy „ha azt végig akarja hajszolni a kormány, akkor a megállapodásnak sincs esélye”.

A költségvetéssel kapcsolatban kifejtette: nem helytálló az az érvelés, amely szerint az IMF-fel történő megállapodás idejére már el lesz fogadva a jövő évi büdzsé, így senkit nem fognak érdekelni az abban szereplő számok. Békesi László szerint a költségvetés jelenlegi tervezete nem reális, olyan büdzsére van szükség, amelyben nemcsak a növekedést, hanem az államadósság, az infláció, a foglalkoztatás, a belső piac alakulását, valamint a beruházások, a fogyasztás várható mértékét is a realitásokhoz igazítják.