A világ legnagyobb hitelminősítője az amerikai tőzsdezárások után Londonban közölte: véleménye szerint „a rendszerszintű stressz” az elmúlt hetekben olyan mértékűvé erősödött az euróövezetben, ami már a valutaunió egészének adósi megítélésére nyomást gyakorol.
A Standard & Poor’s közölte azt is, hogy a felülvizsgálatot a csütörtökre és péntekre tervezett EU-csúcsértekezlet után „a lehető leggyorsabban” befejezi. A hitelminősítő szerint – ha a cég illetékes országbesorolási részlegei úgy döntenek, hogy ez indokolt – Németország, Belgium, Hollandia, Ausztria, Finnország és Luxemburg osztályzatai legfeljebb egy fokozattal, a többi eurótagállam államadós-besorolásai legfeljebb két fokozattal romolhatnak. Ha ez bekövetkezik, a valutaunióban nem maradna egyetlen „AAA” adósosztályzatú tagállam sem.
A Standard & Poor’s a nyáron a világ legnagyobb gazdaságát, az Egyesült Államokat is megfosztotta az elit „AAA” besorolástól, „AA plusz”-ra rontva a hosszú távú amerikai államadós-besorolást. Az S&P annak idején azzal a véleményével indokolta ezt a döntést, hogy az államháztartási konszolidációs terv, amely az államadósság-limit emeléséről folytatott kongresszusi vita lezárásaként jött létre, elégtelen a középtávú amerikai államadósság-pálya stabilizálásához. Az S&P a rontott amerikai osztályzaton is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
Hétfő este a hitelminősítő közölte, hogy Ciprus hosszú távú besorolásait az eddigiekhez hasonlóan továbbra is negatív figyelőlistán tartja, és most a rövid futamidejű szuverén ciprusi kötelezettségek osztályzatát is hasonló megfigyelés alá vette. Görögországra azért nem jelentett be negatív felülvizsgálatot a cég, mert a görög „CC” besorolás egyébként is a rövidesen bekövetkező törlesztésképtelenné válás „viszonylag magas kockázatát jelzi”. A negatív kihatású felülvizsgálat ugyanakkor érinti a három közép-kelet-európai eurótagállamot, Szlovákiát, Szlovéniát és Észtországot.
A Standard & Poor’s szerint a felülvizsgálatok indoklásában általa említett rendszerszintű stresszhatások több, egymással kapcsolatban álló tényezőből erednek. Ezek közé tartozik az euróövezeti hitelkondíciók egyre feszesebbé válása, mind nagyobb számú valutaunióbeli államadós – köztük több, jelenleg „AAA” osztályzattal ellátott eurógazdaság – kockázati felárainak „markáns” emelkedése, valamint a folytatódó nézeteltérés az európai döntéshozók között arról, hogy rövid távon miként kellene kezelni a piaci bizalmi válságot és hosszabb távon hogyan lehetne elérni a nagyobb mértékű gazdasági, pénzügyi és költségvetési konvergenciát az euróövezeti tagállamok között.
Az „AAA” besorolású Ausztria esetében az S&P külön kiemelte, hogy jóllehet az osztrák bankok hazai hitelkihelyezéseiket teljes mértékben, közép- és kelet-európai tevékenységüket pedig nagy részben betétgyűjtésből refinanszírozzák, ami enyhíti a likviditási kockázatokat, azonban az osztrák pénzintézetek értékpapír- és kölcsönportfólióinak gyengülő eszközminősége – ami „különösen a közép- és kelet-európai érdekeltségekre” jellemző – növelheti annak rizikóját, hogy végül az osztrák kormány pótlólagos tőkeinjekciójára vagy egyéb beavatkozására lesz szükség.
A Standard & Poor’s az euróövezeti stressztényezők között említette emellett a valutaunió kiterjedt térségeiben felhalmozódott magas állami és háztartási adósságtömeget, és azt, hogy a cég véleménye szerint növekszik annak a kockázata, hogy az euróövezet egésze recesszióba süllyed 2012-ben.
Az S&P közölte: jelenleg Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban várja a GDP-érték jövő évi visszaesését, de most már 40 százalékos esélyt ad arra is, hogy az egész valutaunióban csökken a gazdasági teljesítmény 2012-ben. Más nagy londoni házak már jó ideje gyakorlatilag biztosra veszik a jövő évi euróövezeti recessziót.
