Korábban arról számoltunk be, hogy Németországban ellenzik az eurókötvények bevezetését, mert úgy vélik, egy adósságunió létrehozása nem a megfelelő válasz a válság okozta problémákra.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a Passauer Neue Presse szombati számában megjelent interjúban ismételten kizárta a közös euróövezeti kötvény bevezetését. Arra a kérdésre azonban, hogy az euróövezeti költségvetési szabályok szigorítása esetén lehetséges lenne-e ilyen kötvények bevezetése, ezt válaszolta: „Egy valóban stabil európai pénzügyi unió létrehozása persze teljesen új helyzetet teremtene.” A miniszter rámutatott, hogy a jelenlegi európai alapszerződés kizárja az adósság „uniósításának” lehetőségét. „Euróövezeti kötvény nem létezhet. A német gazdaság nem bírná el a más országok adósságára nyújtott garancia terhét” – fogalmazott Wolfgang Schäuble. A közös kötvény ugyanis véleménye szerint feloldaná az eladósodott országokra ható reformkényszert. „Ha viszont mindannyian tartjuk magunkat a stabilitási kritériumokhoz, az már önmagában megoldja a problémát” – tette hozzá.
Günther Öttinger, az Európai Bizottság német energiaügyi biztosa nem tartja helyesnek a közös eurókötvény bevezetésének kategorikus elutasítását. A német Die Welt lapnak adott interjúban kifejtette, hogy az euróövezeti kötvénnyel lehetne megkoronázni a konszolidációs intézkedéseket és a lisszaboni szerződés módosítását. Az uniós biztos kifejezte abbéli reményét, hogy Angela Merkel kancellár nem eleve elutasító álláspontot képviselve ül majd le a tárgyalóasztalhoz. Alexander Dobrindt, a CSU főtitkára felhívta Günther Öttinger figyelmét arra, hogy mint német delegáltnak Németországot kellene képviselnie az Európai Bizottságban. „A biztos úrnak nem kellene magára vállalnia azoknak az eladósodott országoknak a szószólói szerepét, akik közös kötvényekkel szeretnék megdézsmálni a német államkasszát” – fogalmazott.
A Süddeutsche Zeitung szombati számában Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke rendkívüli pártkongresszus összehívását helyezte kilátásba arra az esetre, ha Angela Merkel kancellár a jövő heti uniós csúcstalálkozón elfogadja a közös euróövezeti kötvények bevezetését, vagy az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlásainak megemelését. A CSU októberi pártkongresszusa mindkét megoldást határozottan elutasította. Pártkörökben azonban már vita folyik az euróövezeti kötvényekkel szemben felvett álláspont lazításának szükségességéről.
„Először az első lépést kell megtenni”
Mint arról az MNO írt, Jacques Delors szerint az euró már a kezdetektől fogva egy hibásan működő vállalkozás volt. A korábbi uniós bizottsági elnök szerint a válság leküzdése érdekében Európa jelenlegi vezetői túl keveset, s azt is túl későn tették. Londoni befektetési és elemzőházak véleménye szerint is válaszúthoz érkezett az euróövezet.
Norbert Barthle, a CDU pénzügyi szakértője az elmúlt heti költségvetési egyeztetésen már észlelte annak a jeleit, hogy a koalíción belül bizonyos feltételek teljesülése esetén nem zárják ki teljesen az euróövezeti kötvény bevezetését. „A kancellár világosan és egyértelműen leszögezte: mindaddig, amíg nem teljesültek az előfeltételek, amíg nem történt meg a szerződések módosítása, teljesen felesleges dolog velünk az euróövezeti kötvényekről tárgyalni. Először az első lépést kell megtenni, aztán jöhet a második” – mondta Norbert Barthle.
Hasonló véleménynek adott hangot Werner Faymann osztrák kancellár Angela Merkel német kancellárral folytatott pénteki megbeszélését követően. Megfogalmazása szerint a közös európai kötvények bevezetése csak a harmadik vagy negyedik lépése lehetne egy folyamatnak, amelyben mindenekelőtt működőképes alapokat kell lefektetni az alapszerződés módosításával. Az osztrák kancellár az Angela Merkel német kancellár pénteki parlamenti programnyilatkozatában elhangzottakhoz hasonlóan az uniós alapszerződés egy olyan módosítását tartja szükségesnek, amely lehetővé teszi a deficitkorlátokat megszegő tagállamok automatikus szankcionálását.
