Minden negyedik hazai céget átverik

A hazai és a külföldi vállalatok jó része gazdasági bűncselekmény elszenvedője volt 2011-ben, mégsem fokozzák az ellenőrzést.

2011-ben minden negyedik magyar vállalat vált a gazdasági bűnözők áldozatává. Világszerte a cégek harmadát „kopasztják meg”, az esetek száma pedig folyamatosan nő – derül ki a PricewaterhouseCoopers (PwC) 2011 őszén készített felméréséből. A 78 országban, mintegy 4000 válaszadó segítségével elvégzett vizsgálat megállapította: a gazdasági visszaélések iparágtól és cégmérettől függetlenül mindenhol jelen vannak a világon.

Nem félnek a dolgozóktól

A leggyakoribb bűncselekmény a lopás és a hűtlen kezelés, Magyarországon viszont kiemelkedően magas a korrupciós és a vesztegetési ügyek száma – fejtette ki Fehér Miklós, a PwC tanácsadója kedden egy sajtótájékoztatón. Problémát jelent, hogy az anonim bejelentés lehetősége a vállalatok zöménél még nem lehetséges, viszont érdekes, hogy az elkövetők elsősorban a közép- és felső vezetők közül kerül ki. A vezető beosztásúak követték el a bűncselekmények majd 70 százalékát, a felső vezetők pedig az esetek negyedéért felelnek.

A hazai válaszadók majd 30 százaléka ellen 2011-ben is követtek el bűncselekményt, ezekben az esetekben a bűnözők több mint fele külső elkövető volt, mintegy 38 százaléka pedig belsős. Sztankovics Ágnes, a PwC menedzsere szerint ennek elsősorban az az oka, hogy külföldön jóval alaposabban ellenőrzik a vállalatok, kivel is működnek együtt.

Amíg Magyarországon elsősorban a külső támadástól tartanak, globálisan éppen fordított a helyzet: a vállalatok vezetői a belsős dolgozókban látják az elsődleges veszélyforrást.

Elhangzott, a visszaélések többségét 40-50 év közötti férfiak követik el, viszont meghökkentő módon az esetek felének semmilyen következménye nem volt, illetve a dolgozót egyszerűen másik osztályra helyezték át.

A hazai vállalati ellenőrzés hiányosságait jelzi, hogy a bűncselekmények negyede véletlenül derül ki, és csak 13 százalékát sikerül felfedezni belső vizsgálat során. Ennél is borúsabb képet mutat, hogy a válaszadók háromnegyede nem tudta megmondani, miért nem végezték el a kockázati felmérést, vagy egyszerűen fogalma sem volt, mit takar egy ilyen vizsgálat.

Kibertolvajok garázdálkodnak

Sztankovics Ágnes kiemelte: a számítógépes bűnözés világszerte a negyedik leggyakrabban előforduló gazdasági visszaélési forma, Magyarországon viszont alig van olyan vállalatvezető, aki komolyan tartana ettől a bűncselekménytől. Ebből kifolyólag a dolgozók 40 százaléka semmilyen számítógépes biztonsági tréninget nem végzett el az elmúlt évben, annak ellenére, hogy többségük szükségesnek tartaná azt. A kiberbűnözés terén hasonló összképet kapunk, mint a többi gazdasági bűncselekmény megítélése esetében: a vállalatok zöme úgy véli, ezek cégen kívüli forrásokból erednek. Annak ellenére, hogy a közösségi oldalak hatékonyan használhatóak az elkövetők számára, a magyar válaszadók háromnegyede nem jelezte, hogy vállalata ellenőrizné ezek használatát a cégen belül.

A válaszadók nem tudták pontosan megbecsülni, milyen mértékű kárt okoztak cégüknek a gazdasági bűnözők: a szám valahol 20 millió és egymilliárd forint közé tehető. Fontos megjegyezni viszont, hogy a felderítetlen visszaélések száma gyakorlatilag megbecsülhetetlen.

A gazdasági bűncselekmények hatékony megelőzéséhez és felderítéséhez elsősorban a biztonsági funkciókat és a belső ellenőrzés hatásfokát kellene javítani, de fontos az is, hogy az érintettek tisztában legyenek a rájuk leselkedő elsődleges veszélyre: a számítógépes környezetre. A dolgozók folyamatos oktatása mellett nem árt egy biztonsági csapat létrehozása sem, derül ki a PwC kutatásából.