Ami eltántoríthatja a vevőket
A legnagyobb kritika az elektromos járgányokkal kapcsolatban általában az, hogy rendkívül drágák, valamint még mindig igen kevés kilométert képesek megtenni újratöltés nélkül – tehát kicsi a „hatótávolságuk”. Állami támogatások mellett a Citroën C-Zerója mintegy 30 ezer eurót kóstál, mely a jelenlegi igen barátságtalan forint-euró árfolyamok mellett majdnem 9,5 millió forintot tesz ki. A Nissan Leafért Angliában az ötezer fontos állami támogatás mellett is 25 ezer fontot (9,375 millió forint) kérnek az autókereskedésekben.
Egy amerikai felmérés is megerősíti: a fogyasztói elfogadás legnagyobb akadálya az igen magas ár. A Ford Focus elektromos verziója például 32 500 dollárt (7,8 millió forint) kóstál. A kocsihoz egy „otthoni töltő” további plusz 1500 dollár. Összehasonlításképpen ugyanennek a modellnek egy benzines változatához már féláron hozzá lehet jutni.
A brit Autocar magazin szerint ezek rendkívül magas árak olyan kocsikért, „amelyek nem képesek 160 kilométernél többet megtenni, hogy aztán a töltőállomáson álljanak órákig”. Mert ugye a „gyors töltéssel” még hadilábon állnak az autógyárak. Ugyanakkor a Nissannál nem aggódnak emiatt: a Leafek ugyanis csatlakoztatva vannak az internetre, így a cég rendelkezik adatokkal azok futásteljesítményeiről. Ezek szerint a vásárlók kevesebb mint 30 kilométert pakolnak kocsijaikba naponta. „Amikor az emberek megveszik ezeket a kocsikat, azokat inkább rövidebb utazásokra használják” – mondta a cég ügyvezetője.
