Az elemzők többsége 25-50 bázispont közötti monetáris szigorítást várt. Az MNB alapkamat 2011. január-november között 6,0 százalék volt, majd novemberben és decemberben egyaránt 0,5 százalékponttal, 7 százalékra emelte a monetáris tanács.
Nagyot gyengült
Az eurót 303,40 forinton jegyezték a bejelentést követően mintegy öt perccel, szemben az előzőleg tartott 301,80 forint körüli szinttel. Az árfolyamkilengés azonban viszonylag rövid ideig tartott, tíz perccel a bejelentés után az euró jegyzése már a 302 forintot közelítette.
Londoni felzárkózó piaci elemzők véleménye szerint a piacot ugyan meglepte, hogy az MNB kedden változatlanul hagyta 7,00 százalékos alapkamatát, a döntés azonban hosszabb távon várhatóan nem okoz jelentős forintgyengülést.
A svájci frank jegyzése 250,25 forintról 251,50 forintra, a dolláré 232,30 forintról 233,30 forintra, a japán jené pedig 2,9900 forintról 3,0050-re szökött fel, majd mindhárom deviza visszatért a bejelentés előtti árfolyama közelébe.
Hétfő délután az eurót 299,95 forinton jegyezték, míg a svájci frankot 248,64 forinton, a dollárt 229,85 forinton, a japán jent 2,9830 forinton.
Péntek délután az euró jegyzése még 303,60 forinton, a svájci franké 251,30 forinton, a dolláré 234,50 forinton, a japán jené pedig 3,0430 forinton állt.
Az MNB továbbra is stagnálásra számít
Az MNB 2012-re a magyar gazdaság stagnálását jelezte előre december végi prognózisában, azóta ebben érdemi változást nem lát a jegybank – mondta Simor András jegybankelnök a keddi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón. Hozzátette: az előrejelzés 3 kockázati pályával számol.
A pesszimista változat szerint a globális kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével, Magyarország kockázati megítélésének romlásával recesszióba fordulna a magyar gazdaság. „Nem lehet állítani, hogy ezen a pályán lennénk, noha valamelyest romlott azóta az ország kockázati megítélése” – tette hozzá. Kérdésre kifejtette: nem az alapkamat szintje miatt alacsony a bankok hitelezési aktivitása, hanem a banki kockázatvállalási hajlandóság csökkenése miatt. Hozzátette: az alapkamat banki hitelezési aktivitásra és gazdasági növekedésre gyakorolt hatása kicsi.
Az alapkamat csökkentése gyengítené az árfolyamot, amely a növekedés visszaeséséhez is vezethet mondta. Megerősítette: az alapkamatra az inflációs kilátások és Magyarország kockázati megítélése hat, utóbbi a szűk keresztmetszet, amelynek érdemi és tartós javulására lenne szükség az alapkamat csökkenéséhez.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!