„Ha az Európai Unió azt akarja, hogy a feltörekvő országok pénzzel segítsék kilábalását a gazdasági válságból, akkor azt üzleti alapon kell intéznie” – idézi Li Tao-kujt, a kínai jegybank tanácsadóját a China Daily napilap. Li a tavaly október végén a franciaországi Cannes-ban megtartott G20 csúcstalálkozóra utalt, ahol döntés született arról, hogy megnövelik az Nemzetközi Valutaalap (IMF) rendelkezésre álló forrásait annak érdekében, hogy megakadályozzák az eurózóna adósságválságának továbbgyűrűzését. „A befizetésért cserébe az EU-nak kötelezettséget kellene vállalnia, hogy a feltörekvők javára lemond IMF-kvótáinak egy részéről” – véli Li. A szavazati arányokat a pénzügyi befizetések mértékéhez kötik a valutaalapon belül, az EU-tagállamok jelenleg összesen 40, az Egyesült Államoknak 17 százalékkal, Kína viszont csupán 6 százalékos kvótával rendelkezik.
Az európai gazdaság helyzetéről szólva Li megállapította, hogy az uniónak mindenekelőtt helyre kell állítania az európai tőkepiacokba vetett bizalmat. Ehhez az Európai Központi Banknak határozottabb, ugyanakkor rugalmasabb lépéseket kell tennie. A tanácsadó azt is hozzátette, nem tartja valószínűnek az euró összeomlását, a közösség adósságválsága pedig nem jelenti azt, hogy minden tagállama gondokkal küszködik. Az eurózóna stabilitása nemzetközi érdek, talpra állását Kínának nem közvetlenül, hanem nemzetközi szervezeteken keresztül kellene segítenie a kockázatok csökkentése végett.
A pekingi jegybank szakértője szerint a válságnak csupán korlátozott és rövid távú hatása lesz a kínai gazdaságra, mivel „az ország már jelentősen csökkentette függését a külső kereslettől”. A külkereskedelmi többlet a GDP egy százalékának megfelelő összegűre csökken 2012-ben, a következő években pedig teljesen eltűnik – jósolja Li.
