A kínai vámhivatal keddi közleménye szerint a behozatal növekedése 11,8 százalékosra lassult a novemberi, 22,1 százalékos ütemről. Az elemzők itt 17,0 százalékos emelkedésre számítottak.
Mind az export, mind a behozatal olyan lassan nőtt decemberben, amire több mint két éve nem volt példa. A kereskedelmi többlet 16,5 milliárd dollár volt decemberben, nagyobb a novemberi 14,5 milliárdnál és az elemzők jósolta 8,8 milliárdnál is.
Előzetes adat szerint Kína kereskedelmi többlete a tavalyi egész évben 155 milliárd dollárra csökkent a 2010-es 183,1 milliárdról.
Elemzők szerint Kína külkereskedelme az export oldalán érzi a világgazdaság lassulását, de az ország továbbra is teljesíti a gazdasági világválság kezdetén tett vállalását, hogy igyekszik a hazai fogyasztás – következésképp az import – gyorsabb növelésével segíteni.
Tavaly, azaz 2011-ben majdnem minden hónapban lassult a kínai kivitel növekedése éves összehasonlításban – tavaly januárban a kínai export még 37,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit –, de a szintén lassuló behozatal március, április, majd most december kivételével mégis minden hónapban gyorsabban nőtt, mint az export, részben persze a kínai ipar nyersanyagigénye miatt is.
Tavaly az első negyedévben 9,7 százalékkal volt nagyobb a kínai hazai össztermék (GDP) az egy évvel korábbinál. A növekedés a második negyedévben 9,5 százalékra, a harmadikban 9,1 százalékra lassult a kínai statisztikai hivatal szerint.
A tavalyi, 2011-es évre a 2010-esnél lassúbb, 9,5 százalékos, az idei évre 9,0 százalékos ütemet jósolt legutóbb, szeptemberben a Nemzetközi Valutaalap (IMF), rontva a korábbi, 9,6 százalékos, illetve 9,5 százalékos előrejelzéseit.
A világ második számú gazdasága, Kína hazai összterméke az eddigi rekordévben, 2007-ben 14,2 százalékkal bővült. Utána 2008-ban 9,6 százalékosra, majd 2009-ben 9,1 százalékosra lassult a növekedés, majd 2010-ben 10,3 százalékkal bővült a kínai gazdaság.
A kínai központi bank november végén enyhítésbe kezdett: a kereskedelmi bankok tartalékolási kötelezettségét 21,0 százalékra csökkentette az ügyfélkövetelésekhez képest az addigi, majdnem kétévi folyamatos emeléssel elért, 21,5 százalékos rekordszintről. Ezt szükségessé tette a gazdaság lassulása, és lehetségessé, hogy az infláció csökkent.
