A két országnak több gazdasági mutatót kell teljesítenie, mielőtt bebocsátást nyer az eurózónába. Ezek egyike, hogy az infláció megközelítse az Európai Unió három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállamában mért szintet.
Litvániában az éves szintű infláció 3,4 százalék volt decemberben a novemberi 4,4 százalék után. Lettországban a fogyasztói árnövekedés 4,0 százalék volt az tavalyi év utolsó hónapjában a novemberi 4,2 százalékot követően.
A Nordea Markets egyik elemzője szerint Lettországban az idei átlagos infláció 2,4 százalékra mérséklődik, Litvániában 3,0 százalék lesz. Lettország arra számít, hogy már az idén teljesíti az euróövezeti tagsághoz szükséges valamennyi feltételt, és 2014-ben csatlakozhat a valutaunióhoz.
Litvánia ugyancsak 2014-ben tervezi a belépést az euróövezetbe, de a múlt héten Dalia Grybauskaite államfő azt mondta, hogy „nem reális” a cél. Litvániában havi szinten 0,2 százalékkal csökkentek az árak decemberben, miután novemberben 0,2 százalékkal nőttek. Lettországban decemberben már a második egymást követő hónapban stagnáltak az árak az előző hónaphoz képest.
Mindkét balti ország komoly megszorító intézkedéseket hozott, hogy a költségvetési hiányuk az előírt három százalék alatt maradjon a GDP-hez képest. Litvánia azonban egy nem várt költséggel kénytelen szembesülni, miután tavaly csődbe jutott ötödik legnagyobb bankja, a Snorast, amelynek a mérlegében 300 millió eurós hiányt fedeztek fel.
