A háromszáz egyetemi épület többségében 10 fokon tartották a hőmérsékletet, minimális mennyiségű áramot használtak, és csak a betegellátást szolgáló hatvan klinikai ingatlant működtette a felsőoktatási intézmény a téli szünetben.
Az intézkedés hátterében az áll, hogy kormánydöntés nyomán az SZTE támogatásából 2011-ben több mint kétmilliárd forintot zárolt a fenntartó, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Az így elvont pénz előteremtésének egyik „bársonyos módszere” az energiatakarékosság. A szénszünettel az előzetes becslések szerint az intézmény mintegy 30-34 millió forintot spórolt meg energiaköltségein, és további 5-6 milliót azzal, hogy nem vett igénybe olyan szolgáltatást, mint a takarítás, a szemétszállítás.
Az energiatakarékosságot célzó téli és nyári szünet Európa több egyetemén is hagyomány. Ha a szegedi egyetem dolgozói a diplomaosztók, a felvételik lezárultával – például július végén és augusztus elején – egységesen nyári szabadságra mennének, akkor a klímaberendezések és más műszerek kikapcsolásával 40-50 millió forint megtakarítást érhetne el az intézmény – tudatta Majó Zoltán, azt SZTE műszaki és gazdasági főigazgatója. A szakember szorgalmazza, hogy az SZTE vezetése vizsgálja meg a más hazai egyetemen már bevált kéthetes nyári szünet elrendelésének hatását.
