14 százalékuk nem tett eleget kötelezettségének

Zala megyében az ellenőrzés alá vont magán-erdőgazdálkodók közel 14 százaléka nem tett eleget az erdőfelújítási kötelezettségének – tájékoztatta Jagicza Attila, a Zala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságának vezetője az MTI-t kedden.

Az ellenőrzött 752 erdőgazdálkodóból 102-re összesen 14,1 millió forint bírságot szabott ki az erdészeti igazgatóság. Az erdőfelújítási kötelezettség alatt álló közel 11 ezer hektár területből az erdészeti hatóság több mint 6 ezer hektár ellenőrzését végezte el tavaly. Az ellenőrzések során megállapították, hogy az erdőgazdálkodók 945 hektáron teljesítették több éven át tartó munkával az erdősítés feltételeit, 430 hektáron viszont az ápolási munkák elmaradása, valamint a hiányos, üres területek miatt bírságot kellett kiszabni. A pénzbüntetés legmagasabb összege – amely tíz erdőgazdálkodót érintett – 400–860 ezer forint körüli volt, a többi tulajdonosnak 100–150 ezer forint körüli összeget kell befizetnie az állami kasszába – ismertette az igazgató.

Kiemelte: a legsúlyosabb mulasztásokat elsősorban a magán-erdőgazdálkodói szektorban tapasztalták. A komoly szakmai háttérrel rendelkező, több mint 50 ezer hektár állami tulajdonú erdőben gazdálkodó Zalaerdő Zrt.-nél mindössze 3 hektáron merült fel minimális erdőfelújítási probléma.

Az erdőgazdálkodóknak a fakitermelést követően két éven belül kell „a sikeres első erdősítést produkálniuk”, illetve – a fafajtól függően kitűzött határidő lejárta után – a befejezett erdősítés jogszabályban foglalt feltételeit biztosítaniuk. Az ellenőrzés alkalmával megállapított határidő-túllépés esetén kerül sor bírság megállapítására – magyarázta az igazgató. Hozzátette, a jogszabályok szigorúak, nemcsak az elültetett csemeték minimális darabszámát, faját írják elő, hanem meghatározzák az elvárt minőségét, illetve a szaporítóanyag származásának hitelt érdemlő igazolását is.

Minden egyes fakitermelést előre be kell jelenteni; ez a kötelezettség azonban nemcsak az erdőkre, hanem zártkertekre, fásított területekre is vonatkozik, ellenkező esetben köbméterenként 30 ezer forint bírságot szabhat ki a hatóság. Az idén közel 400 hasonló bejelentés érkezett már az igazgatósághoz. Az igazgató szerint részben a szigorú jogszabályoknak, a folyamatos ellenőrzéseknek, a mulasztások miatt kiszabott büntetéseknek is köszönhető, hogy Zalában az elmúlt években visszaszorult a jogosulatlan fakitermelés.

Zalában évente a 110 ezer hektárnyi erdőség 10 százalékán végeznek erdőtervi előírásokkal összhangban fakitermelést. Az élőfakészlet meghaladja a 30 millió köbmétert; az akácosokban legalább 150 köbméter hektáronként, míg az őshonos bükkösökben ugyanekkora területen elérheti a 800 köbmétert is. A tíz évre előre tervezett erdőgazdálkodás adatai szerint évente 937 ezer köbméter fával gyarapszik az erdő. Az erdőtervek alapján évente körülbelül 750 ezer köbméter fát termelnek ki, ennek jelentős hányada az október és március közötti, azaz a téli időszakra esik. Évente így több mint 150 ezer köbméter élőfával lesz több az erdőkben – hangsúlyozta Jagicza Attila.

Hozzátette, Zalában gyakorlatilag nincs környezetszennyezés, amely veszélyeztetné az állományt, de az aszályos éveket, a csapadékhiányt, a hőséget az erdők is rosszul viselik. Tavaly például a Zalaerdő Zrt. területén 42 ezer köbméter fenyőt kellett egészségügyi termeléssel kivágni, elsősorban hótörés miatt, és 2012-ben arra számítanak, hogy erősödik az állományok szúkárosodása. A bükkösökben 2003–05 között az extrém száraz időjárás és a zöld karcsúdíszbogár okozott hasonló gondokat, akkor csak a zalaegerszegi erdészet területén több mint 100 ezer köbméter bükköt kellett kivágni. A tölgy viszonylag ellenállóbb, és a mediterrán-jellegű cseresekben sem okozhat károkat az aszály.

A zalai erdőségek közel 27 százaléka tölgyes, 14–13 százaléka bükkös, valamint erdei fenyő. Viszonylag magas, közel 20 százalék az agresszívan terjedő akácosok aránya is.