A felminősítés küszöbére érkezhetünk

Egyes területeken Európát is leelőztük, és ha végigvisszük a Széll Kálmán-tervet, akár nem várt lépésre is sor kerülhet a hitelminősítők részéről.

Címcserével kezdte csütörtöki előadását egy budapesti gazdasági konferencián Cséfalvay Zoltán. Reformokon innen és túl – hangzott az új elnevezés, nem véletlenül. Az NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint három nagy kihívás előtt áll most Magyarország. Először is proaktív államra van szükség. A válságból azok a kormányok, államok tudnak csak kikerülni sikerrel, melyek gyorsan képesek reagálni az adott helyzetre. Eddig ez a rapid sebesség csak a magánvállalatokra volt jellemző, most a kormánynak is így kell cselekednie, hangsúlyozta.

Közös a felelősség

Második pontként a stabilitás és a növekedés egyidejű megvalósulását említette. – A magyar kormány 2010 nyara óta vallja ezt a filozófiát, hangsúlyozta az államtitkár. – A túlhajszolt kiadáscsökkentés recesszióba taszíthatja az országokat – idézett Andor László uniós biztostól Cséfalvay Zoltán.

A válság terheinek és kockázatainak megosztása a harmadik olyan kulcspont, mely kiutat jelenthet a krízisből, vallotta a politikus. „A lakosságnak, az államnak és az üzleti szektoroknak közösen kell vállalniuk a felelősséget. Ez azért is lényeges, mert Magyarország jelenleg nem csak állami szinten, de a magánszférában is küzd a hitelválsággal. A kormány tavaly decemberben sikeresen megállapodott a Bankszövetséggel, egy lépéssel tehát közelebb kerültünk a szükséges megoldáshoz.”

A német út lenne üdvös

Az államtitkár kitért a 2013-ra megfeleződő bankadó és a jövőre megszűnő szektorális adók kérdésére is. Ahhoz, hogy reformokat hajtsunk végre, idő kell – szögezte le Cséfalvay. Ahogy a Washington Journal egyik cikkében is megjegyezték február elején: az Európai Központi Bank az elmúlt hetek, hónapok lépéseivel megvásárolta a reformlépésekhez szükséges időt. Kiemelte: egyes területeken, mint a korai nyugdíjazási sémák eltörlése avagy az adósságfék bevezetése, Magyarország megelőzte Európát, más területen viszont közelednünk kell hozzá. Utóbbi kapcsán a rugalmas foglalkoztatást említette. „Németországban lezajlott a számunkra is követendő munkaerő-piaci reform, míg Spanyolországban nem. Előbbi hat év alatt megfelezte a munkanélküliek arányát, utóbbi majd háromszorosára növelte azt.”

Az Euro Plus paktummal kapcsolatban leszögezte: a hazai lépések közül kiemelkedik, hogy a kormány 500 milliárddal csökkentette a vállalkozók adminisztrációs terheit, illetve megvalósította a bérkompenzációt. A rokkantnyugdíjak felülvizsgálata szintén a versenyképesség növelése érdekében zajlik, tette hozzá. Mario Monti idézetét kölcsönvéve Cséfalvay kiemelte: növekedés nélkül Európa nem lesz túl kellemes hely néhány éven belül.

Az adóreformra kitérve elmondta, az arányos adózás bevezetésével egyfelől a terhek csökkentése, másrészt a gazdaság kifehérítése volt a cél. A Magyarországon végrehajtott áfaemelés példának okáért az olasz reformtervekben is szerepel, fűzte hozzá. A gyógyszerkassza drasztikus szűkítése pedig a megtakarítási lépések közé sorolható.

Felminősítés következhet

A Széll Kálmán-terv átalakította az oktatás, az önkormányzatok, az államigazgatás rendszerét, emelte ki az államtitkár. A 2012. évre javasolt intézkedések 550 milliárd forinttal javítanák az államháztartás egyenlegét, ami a várt megtakarítás 83 százaléka. A Standard & Poor's hitelminősítőt idézve Cséfalvay leszögezte: ha a magyar kormány végrehajtja a Széll Kálmán-terv strukturális átalakítást célzó intézkedéseit, akkor a felminősítés küszöbére érkezik az ország.