Egy 30 milliós ingatlan Budapesten nem felső kategóriás

Az árfolyamgát feltételeként szabott és talán módosításra kerülő 30 millió forintos ingatlanérték-korláttal a törvényhozó a legtehetősebbeket kívánta kizárni az árfolyam-rögzítési lehetőségből.

WL
2012. 02. 26. 7:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Országgyűlés előtt lévő, az árfolyamgát rendszerét módosító javaslathoz Rogán Antal nyújtott be módosító javaslatot, amely szerint a 30 milliós határ nem a fedezetként felajánlott ingatlan forgalmi értéke, hanem a hitel nagysága lenne. A bankszövetség várhatóan március 5-i elnökségi ülésén dönt arról, hogy elfogadhatónak tartja-e a javaslatot.

Bár a kormány és a bankszövetség közötti megállapodás tavaly decemberi aláírásakor az hangzott el, hogy a módosított program valamennyi devizahitelesnek segítséget jelenthet, valójában az árfolyamrögzítésnél eddig is meglévő korlátok nem módosultak. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke az InfoRádiónak korábban úgy nyilatkozott: nem túlzás azt mondani, hogy mindenki élhet a lehetőséggel, hiszen a devizaadósok mintegy 90 százalékánál sem a hitel, sem a fedezetként felajánlott ingatlanérték nem éri el a korlátot. A 30 millió mellett pedig azért döntött a kormány és a bankszövetség, hogy a legtehetősebbeket kizárja a lehetőségből. Patai ismertetése szerint az átlag devizahitel nagysága 6,5 millió forint, ami mögött 8-10 millió forintos ingatlan áll, a korlátot ennek háromszorosában szabták meg.

Déry Attila, az ingatlanforgalmazó Otthon Centrum vezető elemzője az MTI kérdésére elmondta, hogy a devizahitelezés felfutásakor 2006–2007-ben az ingatlanpiac is felpörgött, emelkedtek az árak. A fővárosban például 2007-ben egy 30 milliós ingatlan nem számított felső kategóriásnak, azt meg végképp nem lehet állítani, hogy ezekbe a lakásokba a legtehetősebbek költöztek volna. Az OC statisztikái szerint a fővárosi átlagár 2007-ben a használt, téglalakásoknál 300 ezer forint volt négyzetméterenként, az új építésűeké pedig elérte a 350 ezer forintot. Példaként említette, hogy egy angyalföldi 67 négyzetméteres, új építésű, 2,5 szobás lakás ára garázzsal elérte, sőt kissé meghaladta a 30 millió forintot. Az értékesebb budapesti kerületben nem volt ritka az új építésű 30 milliónál drágább lakás, ahogyan a budai agglomerációban a családi házak ára is meghaladta ezt az értéket. Kétségtelennek nevezte azonban, hogy a vidéki ingatlanok ára akkor is alacsonyabb volt a fővárosiaknál, de hangsúlyozta, hogy a vidéki nagyvárosokban sem számított luxusnak a 30 milliós családi ház.

A Patai Mihály által említett, a devizahitelek mögött álló 8-10 millió forintos átlagár Déry Attila szerint a fővárosban jóval magasabb volt, ezen az áron akkor legfeljebb panellakásokat lehetett értékesíteni. Az átlagárak 2007-ben Budapesten inkább 15-16 millió forint körül mozogtak, és azóta mintegy 10-15 százalékkal csökkentek.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly novemberi összeállítása szerint a devizahitelek 4867 milliárdos állományának mintegy 7,2 százaléka van 20-30 millió forint között (ezek mögött vélhetőleg 30 milliónál értékesebb fedezet áll), az összes hitelállományból 351 milliárd forint. Ez a 800 ezer ügyletnek csupán 2,1 százaléka, de így is több mint 16 600 ügyfelet jelent.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.