Nem lesz több a két adóból származó bevétel az idén

Az idén a kormányzat nem számol a tavalyinál számottevően több építmény- és kommunálisadó-bevétellel az önkormányzatoknál a belügyminiszternek egy képviselői kérdésre adott írásos válasza alapján.

Pintér Sándor közölte: építményadóból 82,5 milliárd forint, magánszemélyek kommunális adójából 11 milliárd forint bevétele származhat a helyi önkormányzatoknak, a múlt évi 81, illetve 11 milliárd forinthoz hasonló nagyságrendben.

Az önkormányzatoknak 1991 óta van lehetőségük helyi adót, közte a lakosságot is terhelő építményadót vagy magánszemély esetében kommunális adót bevezetni. A jelenleg hatályos törvény szerint az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete alapján vagy az építmény korrigált forgalmi értékének százalékában lehet megállapítani az adót. Az előbbi esetében négyzetméterenként maximum 1100 forintot vagy a korrigált forgalmi érték legfeljebb 3,6 százalékát lehet kiróni.

A legfrissebb adatok szerint a múlt év elején 803 településen kellett építményadót és 2284 településen a magánszemélyeknek kommunális adót fizetni – olvasható a miniszteri válaszban. Az építményadó jellemzően nem lakáscélú épületek adója, a magánszemély kommunális adója pedig a lakások adóztatását jelenti.

Tételes kimutatásról a miniszter nem tudott beszámolni a válaszban, de megjegyzi, hogy a tapasztalatok alapján magánszemélyeknek akkor kell építményadót fizetniük, ha az adott lakás nem szolgál a tulajdonos otthonául.

A helyi önkormányzatok – például szociális megfontolás alapján – kedvezményt is adhatnak. Így a lakások építményadójából és a magánszemélyek kommunális adójából együttesen évi 14-15 milliárd forint folyhat be. Az írásos válasz szerint egy átlagos, bérbe adott lakás utáni maximális adóösszeg a fővárosban egy-két havi piaci bérleti díjjal egyezik meg.

A belügyminiszter álláspontja szerint az ingatlanok adóztatása a települési önkormányzatoknál „jó kezekben” van a helyi viszonyok jobb ismerete miatt.

Az építményadó-bevallást csak tulajdonátruházás vagy az ingatlan alapterületének változása esetén kell benyújtani – jegyzi meg az írásos válaszban a belügyminiszter, hozzátéve, hogy ezért nem jelent elviselhetetlen növekedést az adminisztrációs terhekben.