Az államtitkár közlése szerint a földi kiszolgálás és a repülőgép-karbantartással, -javítással foglalkozó leányvállalatok működnek, a nagy probléma a hajózást biztosító légitársaság. Völner Pál szerint a piac átrendeződésének jele, hogy a fapados légitársaságok mellett a nagy légitársaságok is fokozzák aktivitásukat Budapesten.
Azt, hogy eddig miért nem lehetett létrehozni a már régen tervezett légitársaságot, amire Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint kész terv volt, az államtitkár azzal magyarázta, hogy olyan légitársaságot hagyott hátra Oszkó Péter, amelyben egy ötszázalékos orosz tulajdonosnak vétójoga volt és van. (Az orosz Vnyesekonombankról van szó – a szerk.) Az orosz részvényesnek nem volt érdeke a Malév csődvédelme, mert akkor a százmillió eurós hitelének legfeljebb 10-20 százalékához jutott volna hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mi lett a korábban beharangozott befektetőkkel, Völner Pál kifejtette: ezt a Malév „környezete nem tette lehetővé”. Most pedig már nincs Malév, amelynek meglennének a repülőtéri leszállási engedélyei, a kedvező idősávok, amelyek külön értéket képviselnek.
Az interjúban az államtitkár elmondta, hogy a vagyonfelügyelő feladata konszolidáltan megoldani a helyzetet, kivezetni a céget a piacról úgy, hogy az a dolgozóknak is minél kisebb megrázkódtatást jelentsen. A Malév-munkatársak megkapják a januári bérüket, éppen ezért nem fizette ki a Malév a tel-avivi repülőtéren a közel 400 ezer dolláros tartozást. A felszámolási eljárásban megvannak a garanciák arra, hogy milyen juttatások járnak a dolgozóknak, ezért van az állami bérgarancia-rendszer. Völner Pál úgy fogalmazott: „nem engedhető meg, hogy a dolgozók juttatások nélkül maradjanak, s különösen nem, ha ez egy állami tulajdonban lévő társaság”.
Az, hogy a pénteken létrehozott válságstábot megszüntették, igazolja, hogy zökkenőmentesen sikerült kezelni a Malév leállását. A pénteki torlódástól eltekintve nem volt probléma, még a külszolgálatokat, a konzulátusokat is bekapcsolták az utasok megsegítésébe. Más csődbe jutott légitársaságokhoz, például a spanyolhoz képest, talán sikerült minimalizálni a problémát – vélekedett az interjúban Völner Pál.
Arra a kérdésre, hogy hogyan kaphatott nemrégiben ötmilliárd forint tulajdonosi kölcsönt a Malév, az NFM államtitkára kifejtette: éppen ezért nem volt fizetésképtelen a légitársaság, és – fűzte hozzá – minden újabb hónapnak értelme lett volna. A Malév százmilliárd forintot meghaladó bevétele mellett a turizmus élénkítésével, a közterhek megfizetésével jóval nagyobb értéket generált, lényegében nettó befizető volt.
A Malév leállása előtt megjelent kormányrendeletek már előrevetítették a csődöt, a Malév mégis értékesített még repülőjegyeket – tette fel a kérdést a riporter. Völner Pál kifejtette: a stratégiailag kiemelt társasággá nyilvánítás, a kétmilliárd forint elkülönítése mind azt jelezte a Malév-jegyet vásárlók számára, hogy bármi történik a légitársasággal, kártalanítják az utasokat.
A riporter összefüggésbe hozta a bérelt Malév-repülőgépek lízingcégének írországi bázisát a Ryanair ír fapados légitársaság gyors megjelenésével a budapesti repülőtéren. Szóba hozta azt is, hogy az ír légitársaság már állásajánlatot is adott a Malév-dolgozóknak. Völner Pál annyit mondott, hogy más légitársaságok is „rákészültek” a Malév leállására. Furcsának tartja ugyanakkor az ír légitársaság viselkedését, de a Ryanair már korábban bejelentette, hogy fokozza az aktivitását a magyar piacon.
A Malév leállása problémát jelenthet a repülőteret üzemeltető Budapest Airporttal kapcsolatban is. Arra a felvetésre, hogy Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter ügyvédi irodával is szerződést kötött a privatizációs szerződés megvizsgálására, Völner Pál kifejtette: nem tud kötbérfizetési kötelezettségről. Azokkal a sajtóhírekkel kapcsolatban, amelyek szerint vissza kellene fizetni a privatizációs bevételt, az államtitkár azt mondta: „a szerződésnek sok olvasata van, jól teszi a miniszter, ha megvizsgáltatja”. Völner Pál hozzáfűzte: módosítások és a privatizáció után további értékesítések is voltak.
