A korábbi útmutatót, az úgynevezett antitrösztbírság-közleményt 2009 májusában visszavonták – emlékeztet a hivatal az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében. A versenykorlátozó megállapodások, különösen a kartellek és az erőfölénnyel való visszaélések esetére alkalmazandó eljárás és módszer felülvizsgálatát 2011 közepén kezdték meg. Az új bírságközlemény 2012. február elsejétől hatályos. Az európai tendenciáknak megfelelően ez „…nagyobb teret kíván biztosítani a versenyt romboló kartellek elrettentő erejű bírságolása előtt”.
Az új bírságközlemény meghatározza a bírságolás alapelveit, bemutatja a bírság kiszabásának menetét, szempontjait, azok tartalmát és egymáshoz viszonyított súlyát. A GVH elsőként a bírság alapösszegéről dönt, amelynek kiszámítása során a verseny veszélyeztetettsége és a jogsértés piaci hatása egyenlő, egyenként 30-30 százalékos súllyal esik latba, míg a vállalkozás jogsértéshez való viszonyulása 40 százalékos jelentőséggel bír. A legsúlyosabb esetben az alapösszeg megegyezik a releváns (az ügyet érintő) forgalom 10 százalékával.
Miután a verseny veszélyeztetettsége, a jogsértés piaci hatása és a vállalkozás jogsértéshez való viszonyulása szempontjainak – pontozásos módszerrel történő – figyelembevételével megkapta a Versenyhatóság a bírság alapösszegét, következik az alapösszeg korrekciója – magyarázza a közlemény. A korrekciós tényezők között az ismétlődő jelleget, a jogsértéssel elért előnyt, a kellő elrettentő hatást, valamint kartell esetén az engedékenységi politika alkalmazhatóságát veszik figyelembe.
A közlemény visszaidézi, hogy az első – 2003. december 15-én közzétett – antitrösztbírság-közleményét 2009-ben az alsóbb fokú bírósági gyakorlat miatt kényszerült visszavonni. Azt, hogy új, „Európa legtranszparensebb bírság útmutatóját” készíthette el a GVH, a Legfelsőbb Bíróság 2011 áprilisában hozott döntése tette lehetővé.
