Karvalits Ferenc a hazai pénzügyi-gazdasági élet képviselőinek részvételével zajló VI. Pécsi Pénzügyi Napok keretében tartott előadásán hangsúlyozta: „az MNB próbál segíteni, de nem nálunk van a megoldás kulcsa”.
Elmondta, a jegybank több lépést is tesz a helyzet javítása érdekében. Például a bankoknak hosszabb, 2 éves lejáratú, változó kamatozású, fedezet melletti refinanszírozást kínálnak. Ha a bankok hajlandók lesznek hitelezni, csak a képességük, likviditási problémáik okán nem tennék ezt, akkor ezzel orvosolható a probléma. Mindemellett új jelzáloglevél-vásárlási programot is indít az MNB.
Az alelnök kitért rá: 2004–2005-ig Magyarország meglehetősen kiegyensúlyozott növekedést ért el. Ezt követően szakadt le a régióról, azóta viszont a gazdasági teljesítménye folyamatosan gyengébb, mint Lengyelország, Csehország vagy éppen Szlovákia átlaga. Az alelnök ugyanakkor rámutatott, már ezen időszak előtt is komoly egyensúlytalanságok léptek fel. 2001-től a költségvetés folyamatos 6-8 százalékos hiányt produkálva egyre növekvő adósság mellett volt csak képes tartani a 4 százalék körüli növekedést. Egyszerre nőtt az államadósság és az ország külső eladósodottsága.
„Tehát csak látszólagos növekedés volt, és így kerülhetett nagyon sérülékeny állapotba a válság kitörésekor Magyarország” – emelte ki Karvalits Ferenc.
Hangsúlyozta: az adósságleépítés mind a lakosságnál, mind az államháztartásnál a folyó kiadások leépítését követeli meg, és a növekedés csak exportvezérelt lehet. A külső környezet azonban nem támogatja a gyors exportnövekedést. Jelezte: az idén stagnáló, 2013-ban pedig visszafogott, másfél százalék körüli GDP-növekedés várható.
„Lassú, küzdelmes kilábalásra kell számítani” – véli a szakember.
Karvalits Ferenc kitért rá: a kormányzati intézkedések miatt növekvő aktivitási ráta a jellemző, de a foglalkoztatás lassú emelkedése miatt magas munkanélküliségi ráta várható még jövőre is. Ugyanakkor a költségvetési kiigazítás érzékenyen érinti a lakosságot, és a csökkenő reáljövedelmek nem fognak hozzájárulni a fogyasztásnövekedéshez egyelőre. Megjegyezte: az áfaintézkedések hatása is sokkal erőteljesebb, mint gondolták. Utalt rá: akkor lesz mód monetáris lazításra, ha az ország kockázati megítélése jelentősen, érdemben javul, eközben az inflációs kilátások a mostani előrejelzéshez képest kedvezőbben alakulnak.
