Csekély a valószínűsége az eurózóna felbomlásának

Az uniós tagállamok közötti koordináció további erősödését várja Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet kutatója.

Az eurózóna jövőjével kapcsolatos három forgatókönyv közül a legvalószínűbb, hogy folytatódik az a folyamat, hogy az európai politikusok a tagállamok közötti koordináció erősítésével, új szankciók bevezetésével próbálják kezelni a válság hatásait – mondta a szakember A válság utóhatásai: gazdaságpolitikai változások az Európai Unióban és tagállamaiban című nemzetközi konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón csütörtökön, Szegeden.

A költségvetési integráció segítene?

A kutató szerint reális esély van arra, hogy az eurózóna túlélje a válságot, a dél-európai országok növekedési kilátásai azonban rosszak. Darvas Zsolt úgy látja, csekély a valószínűsége az eurózóna felbomlásának, ennek negatív társadalmi és gazdasági hatásai ugyanis a kilépőket és a bennmaradókat is sújtanák. Középtávon a legoptimálisabb megoldásnak a kutató a valós költségvetési integráció létrehozását tartja, ennek irányába azonban jelenleg kevés jel mutat. Amennyiben az unió központi költségvetésének nagysága a GDP 3-5 százalékára növekedne a jelenlegi 1 százalékról, megvalósítható lenne az euróövezet bankrendszerének konszolidációja, s lenne forrás a válságot kompenzálni képes költségvetési politikára is – tudatta Darvas Zsolt.

Hasonló kormányzati beavatkozások

Kovács Árpád, az SZTE Gazdaságtudományi Kara Pénzügyi és Nemzetközi Kapcsolatok Intézet egyetemi tanára, a Költségvetési Tanács elnöke elmondta, a kétnapos nemzetközi tanácskozás a szegedi intézménynek az európai válságkezelés módszereit összehasonlító kutatási programjának záróeseménye. A professzor közölte, az elvégzett elemzések alapján az európai országok válságkezelő lépései között sokkal több az azonosság, mint a különbség, jelentősebb eltérések a kormányzati beavatkozás mértékében figyelhetők meg. Az egyetemi tanár hangsúlyozta, a tagországok gazdaságainak fenntarthatóságát vizsgálva ugyanakkor óriási különbségek vannak, ugyanazok a modellek északon működnek, míg délen nem. Nem az az érdekes, milyen modell alapján kívánja az állam ellátni feladatait, hanem az, hogy ez finanszírozható-e vagy sem – mondta Kovács Árpád.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint 2012-ben szükség lesz a büdzsé kiigazítására. Azért is, hogy a 2013-as sorsdöntő év fenntartható legyen – válságadók, különadók, egyedi magánnyugdíjpénztárakra irányított akciók nélkül. A legnagyobb kérdés: megáll-e majd a saját lábán a költségvetés, egyensúlyban tud-e maradni, meg tudjuk-e tartani a költségvetési szigort. Kovács Árpád szerint jövőre egy szerényebb növekedés is elképzelhető az idei stagnálás után. – Bízunk abban, hogy a gazdaság teljesítménye elindul egy felfelé ívelő pályán, és ha a gazdaság növekszik, akkor több pénz jut a költségvetésnek is, nem lesz szükség restrikcióra – mondta.

Sok múlik azon, hogyan alakul a görög és a portugál problémahalmaz

Nagy árfolyam-ingadozást szenved el a forint hónapok óta. Az egyetemi tanár kifejtette: a nemzetközi pénzpiacok bizalmatlansága befolyásolja a gazdaság pályáját, a kilengések egy részéhez Magyarországnak kevés köze van. Sok múlik azon, hogyan alakul a görög és a portugál problémahalmaz, elkerülhető-e például a görög államcsőd. A nemzetközi hatások mellett befolyásolja az árfolyamot, mennyire vagyunk meggyőzők a reformokban, mennyire tudjuk a kormányzati innováció hitelességét bizonyítani. A bizalom pénz – hangsúlyozta Kovács Árpád.

A Költségvetési Tanács elnöke szerint lesz megállapodás az IMF-fel: az időpontok nem a Nemzetközi Valutalaptól és nem is a magyar akarattól függnek. Láthatóan az Európai Unión keresztül vezet az út, az EU-val fennálló viták lezárása pedig közel van. – Haladunk a felmerült kérdések lezárásában, amelyek egy része ráadásul nem közvetlenül a költségvetéshez kapcsolódik, így könnyebben kezelhetők.