„Magyarország a források százszázalékos felhasználására törekszik”

Hazánk az uniós források teljes felhasználására törekszik annak ellenére is, hogy a gazdasági válság némileg lassította a programok haladását – közölte az NFÜ.

Az NFÜ közleménye szerint a teljes keretösszeg – az EU-támogatás EU-költségvetési kerete és a hozzárendelt hazai társfinanszírozási előirányzat együtt – 8209 milliárd forint 280 forintos euróárfolyamon számolva. Ebből 5457 milliárd forint a már szerződött rész. A keret uniós része mintegy 6980 milliárd forint, ebből tavaly év végéig 1706 milliárd forintnak megfelelő eurót hívott le az ország az unió biztosította előleg nélkül. A beruházások megvalósításával kapcsolatos kifizetések a magyar forrásokkal együtt meghaladták a 2400 milliárd forintot. A közlemény szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap teljes kerete 4167 milliárd forint, amelyből eddig 2806 milliárd forint értékben kötöttek szerződést. A keret uniós része 3542 milliárd forintnak megfelelő euró, és ebből az időközi lehívás összege 2011 végéig 1076 milliárd forint volt.

Az Európai Szociális Alap teljes kerete 1195 milliárd forint, ebből 480 milliárd forintra van már szerződés. A keret uniós része 1016 milliárd forintnak megfelelő euró, amelyből az időközi lehívás tavaly év végéig 208 milliárd forint volt. A Kohéziós Alap teljes kerete 2847 milliárd forint, ebből 2171 milliárdra van szerződés. A keret uniós része 2420 milliárd forintnak megfelelő euró, ebből az időközi lehívás 2011 végéig 422 milliárd forintot ért el. A közlemény szerint az európai uniós források teljes, százszázalékos felhasználásának érdekében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve több intézkedést tett. Például átalakították az új Széchenyi-terv intézményrendszerét: rövidebbek lettek az adminisztratív határidők, az egyes programoknál lehetővé vált, hogy a visszalépő projektgazdák, illetve a támogatások nem teljes körű felhasználása miatt a keretnél több kiírás jelenhessen meg.

Az ügynökség kiemelt jelentőségű lépésnek tartja az előlegalkalmazási lehetőségek jelentős bővülését, amely akkor komoly segítség, amikor nehéz külső finanszírozókat találni. Az ügynökség közölte azt is, hogy a felépített projektfigyelő rendszer egy-egy konkrét probléma esetén megteremtette a lehető leggyorsabb beavatkozás lehetőségét, ezáltal is csökkentve a forrásvesztés kockázatát. A programozási ciklus 2007-től 2013-ig tart, de a források felhasználására 2015 végéig van lehetőség az uniós szabályozás szerint – áll a közleményben.

Nem a pénz visszatartását, hanem a keret csökkentését javasolják

Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy nem a kohéziós pénzek visszatartását, hanem a keret csökkentését javasolta Magyarország esetében. Miután az Európai Bizottság január 11-i előterjesztése alapján az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsa január 24-én úgy vélte, hogy Magyarország nem teljesítette a tanács korábbi ajánlásait olyan intézkedések megtételére, amelyek alkalmasak az államháztartási hiány csökkentésére a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá, az Európai Bizottság február 22-én javasolta a tanácsnak a Kohéziós Alap 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásaiból 495 184 000 euró felfüggesztését jövő év január elsejétől. Ezt lehetővé teszi az EU-beli túlzottdeficit-eljárás tavaly őszi módosítása és fölerősítése.

A bizottság javaslatáról várhatóan március 13-án szavaz az EU miniszteri tanácsa. Ám ha elfogadja a bizottság javaslatát, az sem jelenti már jóváhagyott vagy szerződött összegek visszatartását, egyetlen már jóváhagyott vagy szerződéssel fedezett beruházás esetében sem kell tartani a kalkulált EU-támogatás megvonásától. „A jövő évi elkülönítésből (allocation) javasoltuk 495,2 millió euró felfüggesztését” – mondta az MTI érdeklődésére az EU regionális ügyekért felelős biztosának szóvivője, Ton van Lieroop. Ezzel értésre adta, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatok és a környezetvédelem fejlesztésére szolgáló Kohéziós Alap előzetesen elkülönített EU-költségvetési keretét, előirányzatát csökkentik esetleg a mondott összeggel. Ez az a keret, amelynek erejéig pályázni lehet a támogatásokra.

A felfüggesztés a 2007–2013 közötti EU-költségvetési időszakra Magyarországnak elkülönített keret 5,7 százaléka, illetve a jövő évre még megmaradó keret 29 százaléka. A Kohéziós Alapból a 2007–2013 közötti időszakra Magyarországnak előirányzott összeg 8,6 milliárd euró, ebből a 2013-ra előirányzott összeg eredetileg 1,7 milliárd euró. A szóvivő azt is elmondta, hogy Magyarország eddig a 2007–2013-as kohéziós előirányzat 71,94 százalékát kötötte le jóváhagyott, illetve szerződött beruházásokkal.

„A felfüggesztésre nem kerülhet sor”

A magyar kormány álláspontja az, hogy a felfüggesztésre nem kerülhet sor, mert – még ha azt megszavazza is a miniszteri tanács – a kormány meg fogja tenni a szükséges költségvetési intézkedéseket, amelyek megalapozzák egy efféle döntés visszavonását, mielőtt az életbe léphetne. Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában korábban azt mondta: bár az uniós pénzügyminiszterek tanácsa a hónap közepén – az Európai Bizottság korábbi javaslatának megfelelve – várhatóan azt kezdeményezi majd, hogy a következő évben függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részét, mindenki „készpénznek veheti, hogy 2013 januárjában (...) Magyarországtól egyetlen petákot sem fognak elvonni”.

Hogy miként döntenek az EU illetékes szervei, azt borítékolni nem lehet. Az azonban a fenti számokból bizonyosnak látszik, hogy ha a kohéziós pénzek lekötésének eddig üteme – vagyis Magyarország támogatást befogadó képessége – lényegesen nem változik, akkor ténylegesen és valójában nem lesz hiány támogatásból jövőre sem, csak kevesebb lesz, vagy egyáltalán nem lesz fel nem használt maradvány az EU-keretből.