Merre tovább, adósságválság?

A görög krízist egyelőre megfékezte az unió, de félő, hogy a válság továbbgyűrűzik. Az EU a fiskális paktummal igyekszik „helyreállítani a bizalmat”. Portugália az athéni útra tévedhet.

Lecsengeni látszik az eufória az Európai Unió új szerződéséről, mely elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. Uniós vezetők szerint a „mérföldkőnek” számító szerződés „segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniója iránt”. Az irány jó, bár kár, hogy jelenleg csupán két ország felel meg az előírásoknak.

Fiskális paktum: ki fogja betartani?

A fiskális paktumot formálisan az euróövezeti országok kötötték, de Nagy-Britannián és Csehországon kívül csatlakozott hozzá a többi uniós állam is. A résztvevő tagállamok strukturális hiányra vonatkozó középtávú célkitűzéseinek kisebbnek kell lenniük a GDP 0,5 százalékánál, míg a 60 százalékos maastrichti referenciaérték alatti GDP-arányos államadóssággal rendelkező országok esetében pedig a GDP 1 százalékánál. Az Eurostat adatai alapján a fenti kritériumoknak mindössze Észtország és Svédország felelt meg 2010-ben.

A paktumot hiába írta alá majdnem minden uniós ország, mégis megoszlanak a tagállami vélemények az adósságválság elleni harcról. Korábban ugyanis tizenkét ország – Nagy-Britannia és Hollandia vezetésével – levelet küldött az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynek, hogy a válság kezelésében ne csak a megszorító intézkedéseket részesítsék előnyben. Az olasz és spanyol állam által is szignózott levélben a növekedésösztönzésre hívták fel a figyelmet a levelet aláíró országok.

A görög „buli” lényege

A „bizalom első tesztje” március 8-án el is jött: ez volt ugyanis az a határidő, ameddig Görögország magánhitelezőinek meg kellett egyezniük az adósságleírásról az athéni vezetéssel. Ez ugyanis feltétele volt az EU és az IMF 130 milliárd eurós hitelének, mely nélkül Görögország fizetésképtelenné vált volna.

Múlt hét hétfőn le is zárult a kötvénycsere: a magánhitelezők 85,8 százaléka élt a „lehetőséggel”, összesen névértéken 177,25 milliárd euró értékben. A nemzetközi pénzintézetek szervezete (IIS) a megállapodás alapján a birtokában lévő 206 milliárd euró névértékű görög állampapírt 53,5 százalékkal csökkentett névértéken hosszú lejáratú államkötvényekre cserélte. Görögország teljes adóssága – mely 360 milliárd euró körüli – így mintegy 105 milliárd euróval csökkenhetett.

Görögország így pókeres kifejezéssel élve „pénzénél” van, s nem ment csődbe. Azaz mégis, elvégre kötelezettségeit részben már nem tudta fizetni. Ezért is lépett a Fitch Ratings: korlátozott mértékben nem törlesztővé („RD”) minősítette Görögországot. Miután lezajlott a kötvénycsere, a Fitch felminősítette a déli államot („B”), mert az „adósságcsere-program jelentősen javította Görögország adósságszolgálati profilját”.

Az EU ismét megmentette Görögországot, s legjobban talán az osztrák pénzügyminiszter összegezte a történteket. „Ha van egy beteg gyerek a családban, nem mondasz le róla, hanem megpróbálsz rajta segíteni” – mondta az osztrák ORF rádiónak Maria Fekter.

Lehetséges áldozat: Portugália vagy Spanyolország?

Az öt legnehezebb helyzetben lévő uniós ország közül Görögországot (ismét) megmentette az EU, Olaszországban brutális megszorításokkal oldották meg ideiglenesen a helyzetet, míg Írország egyelőre elvegetál a 2010-es mentőcsomagjából. Portugália és Spanyolország viszont gondban lehet az idén. Madridban már februárban eldőlt, hogy nem tudják tartani az idei hiánycélt: a deficitet a GDP 4,4 százalékról 5,3-ra emelték. Ugyanis az euróövezet pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) ennyit engedett, de a spanyol kormány 5,8 százalékkal kalkulált volna.

A spanyol helyzetet úgy-ahogy, de tudják kezelni az illetékesek – szemben nyugati szomszédjával. A PIMCO befektetési alap igazgatója szerint Portugália is megindulhat a lejtőn. Mohamed El-Erian a német Der Spiegel magazinnak elmondta, hogy „Portugáliának minden valószínűség szerint egy második mentőcsomagra is szüksége lesz”. A luzitán állam mintegy 190 milliárd eurós adósságállományt görget maga előtt, s az elmúlt három évben rendre 8-10 százalékos államháztartási hiányt ért el.

Portugáliának ráadásul egyre többe kerül a piacokról finanszíroznia adósságállományát, hiszen tavaly június óta a hosszú lejáratú portugál állampapírok hozamai folyamatosan 10 százalék felett vannak. Hosszú távon ez fenntarthatatlan...