Merkel javaslata szerint az EFSF forrásaiból Görögországnak, Írországnak és Portugáliának már megítélt, de még nem kifizetett összesen 200 milliárd eurót az ESM-től függetlenül kellene kezelni. Ez változás a korábbi tervhez képest, amely szerint az EFSF 2013 közepéig működne, majd a helyébe lépne az ESM, amely az előd 440 milliárdos pénzügyi keretének maradékát felhasználva töltené fel saját, 500 milliárd euróra tervezett pénzügyi keretét, függetlenül attól, hogy a megmaradt forrás szabadon felhasználható, vagy már lekötött, csak éppen nem kifizetett hitelként szerepel a nyilvántartásban.
Az új német javaslat szerint nem csupán elvileg, hanem ténylegesen is 500 milliárdos erővel rendelkező mechanizmusra van szükség, ezért a legjobb lenne az EFSF már beütemezett hiteleit kihelyezni, majd fenntartani a rendszert egészen a törlesztés befejezéséig. „Ez eltart majd pár évig„ – mondta Merkel.
Hozzátette: az 500 milliárd euró nagyságú keretre azért is nagy szükség van, mert a spanyol és a portugál állampapírhozamok alakulása azt mutatja, hogy a sikeresen haladó görög stabilizáció ellenére továbbra is „viszonylag nagy az érzékenység” a tőkepiacokon.
A vezető ipari államok G20 nevű csoportjának számos euróövezeten kívüli tagja, valamint a tizenhetek többsége és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is úgy véli, hogy a tőkepiaci bizalom visszaszerzéséhez a tervezettnél nagyobb szabású pénzügyi alapra kell felépíteni az állandó válságkezelési rendszert. A hónapok óta hangoztatott követelésnek a német kormány eddig ellenállt, elemzők szerint főként azért, mert a belpolitikában nehezen közvetíthető, hogy még több közpénzt kell fordítani euróövezeti országok támogatására.
A hétfőn ajánlott kompromisszum révén viszont a Merkel-kormány elmondhatja, hogy sikerült leszerelni az ESM növelésére irányuló törekvéseket, hiszen a felső határ 500 milliárd euró marad, a nemzetközi partnerek és a piacok pedig számolhatnak azzal, hogy 700 milliárd eurós keretből lehet kezelni az euróövezeti államadósság-válságot.
