A válság kitörése óta az OECD-országokban nőtt a szakadék a gazdagok és a szegények között, ez általánosságban igaz a fejlett és feltörekvő országokra is. A világ fejlett gazdaságaiban – így Németországban vagy Svédországban is – a jövedelmek közti szakadék jellemzi a mostani helyzetet, így egyre sürgetőbb feladattá válik a döntéshozók számára, hogy az ennek nyomán felbukkanó társadalmi-gazdasági feszültségeket kezeljék – emelte ki Michael Förster.
Rámutatott: a fejlett gazdaságokban a lakosság leggazdagabb és legszegényebb 10 százaléka között átlagosan kilencszeresre emelkedett az utóbbi években a jövedelemkülönbség. Az elmúlt években az OECD-tagállamok közül 17-ben nőttek a jövedelemkülönbségek, köztük olyan, hagyományosan jóléti társadalmakban is, mint például Németország, Finnország, Luxemburg, Svédország és Új-Zéland, ugyanakkor Magyarországon, Belgiumban és Franciaországban nagyjából változatlan maradt a helyzet, Görögországban és Törökországban pedig valamelyest csökkentek a különbségek – mondta Michael Förster.
A kormányok gazdaságpolitikája a jövedelemkülönbségek mérséklését kell, hogy megcélozza, mert a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése, a gazdasági fellendülés beindítása a jövedelmek közötti olló szűkülését, mérséklődését eredményezi – mutatott rá a kutató. Az OECD tanulmánya szerint a gazdagok és a szegények közötti jövedelmi különbségeket enyhíthetik a kormányok azzal, ha minél jelentősebb erőforrásokat fektetnek az oktatásba, a humán tőkébe, ösztönzik a foglakoztatás bővítését, illetve az adótranszfereken keresztül csökkentik a jövedelemdifferenciákat.
origo.hu
Cserpes Laura: „Abban a pillanatban egy perc alatt váltam felnőtté”
