Az elemzés azt vizsgálta, hogy a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) juttatott kohéziós és strukturális támogatásokból megvalósuló beruházásokból milyen mértékben részesednek a nyugat-európai kivitelező cégek.
Az elemzés számításai azt mutatják, hogy leginkább német cégek profitálnak a felzárkóztatási támogatásokból: a legnagyobb európai gazdaság által a fejlesztési alapok büdzséjébe befizetett minden egyes euró 1,25 euróval növeli a német cégek exportjának értékét. A második legnagyobb EU-gazdaság, Franciaország esetében egy euró befizetés után viszont csak 20 eurócenttel nő a francia cégek kivitelének értéke. Mindenesetre az elemzésből kiderül, hogy a 2004–2009 között a visegrádi országokban a kohéziós és strukturális alapokból megvalósult beruházások keltette megrendelések a francia építőipari export öt százalékát tették ki.
A tanulmányt pár napja bemutató lengyel szakminiszter szerint az elemzés megállapításai hozzájárulhatnak a nyugati és a keleti EU-tagállamok között dúló vita rendezéséhez, amely az uniós kohéziós és strukturális támogatások jövőjéről szól – írta a lap. Az uniós költségvetés nettó befizető tagállamai ugyanis a 2014-től induló hétéves költségvetési periódusban csökkentenék a kelet-európai országok felzárkóztatását célzó támogatásokat.
Ismert, az uniós országok pénzügyminiszterei kedden az Európai Bizottság javaslatára a Magyarországot megillető kohéziós források részleges felfüggesztéséről határoztak a következő évre. Egyben úgy döntöttek, hogy ha hazánk megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, akkor az intézkedést már júniusban hatályon kívül helyezik. Spanyolországnak viszont a korábban tervezettnél magasabb, 4,4, százalékos helyett 5,3 százalékos hiányt engedélyeztek a miniszterek 2012-re.
origo.hu
Videón a rekordméretű harcsa – százhat kiló volt a hal
