A kifagyás mértéke még nehezen ítélhető meg, jó néhány repcetábla sorsa a további időjárástól függ, ezért a tavaszi szántóföldi munkák során még fontosabb a szakmailag megalapozott növénytáplálás, növényvédelem ahhoz, hogy a gazdák növelni tudják a hozamot.
A száraz, nem kellőképpen elmunkált talajokba vetett repcemag károsodott. Januárban a meleg és a csapadék hatására kikelt növények csak a 2-3 leveles állapotig tudtak kifejlődni, a februári száraz hideg nem tett jót a vetésnek. Márkus Antal emlékeztetett rá, hogy tavaly 3 ezer hektáron kellett kiszántani a repcét Vas megyében, és idén is legalább ekkora területre lehet számítani.
A szakember szerint a gabonatáblák lényegesen kedvezőbb képet mutatnak, mert a kalászosok ellenállóbbak és jóval többet kibírnak, mint a repce. Figyelmeztetett azonban arra is, hogy amint a hőmérséklet és a gyomok állapota lehetővé teszi, el kell kezdeni a tavaszi gyomirtást. A gazdáknak időben fel kell készülniük a lisztharmat és a fuzárium elleni védekezésre is – tette hozzá.
A Vas Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának adatai alapján mintegy 10 százalékkal nagyobb területen vetettek 2011-ben őszi növényeket (döntően búzát és repcét), mint a korábbi években. Tavaly ősszel 68 ezer hektáron került földbe a mag; az őszi búzát 38-40 ezer hektáron, 4 ezer hektárral nagyobb területen vetették el, és az előző évhez képest 2 ezer hektárral nőtt a repce vetésterülete is. A repcét összesen 21 ezer hektáron vetettek, 1-2 ezer hektárnyi területen tritikálé, kisebb területen rozs, 5 ezer hektáron pedig őszi árpa került a földbe.
Márkus Antal az árakról elmondta: a raktáron lévő készletek ára folyamatosan emelkedik, a gabona és az olajos magvak iránt valószínűleg idén is erős lesz a kereslet, így viszonylag magasak lesznek az árak.
